Befektetői közlemények

A lassú gazdasági fellendülés jelei látszódnak az üzleti eredményeinken

Budapest, 2011. május 6. 00:00

A Magyar Telekom (Reuters: MTEL.BU és Bloomberg: MTELEKOM HB),Magyarország vezető távközlési szolgáltatója ma közzétette 2011. első negyedévre vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok (IFRS) szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit.

Főbb eredmények:

• A 2010. július 1-jén életbe lépett új irányítási rendszer következtében a Magyar Telekom 2011 elejétől új jelentési struktúrát követ. A Csoport új szegmensei a Magyarország szegmens (amely a korábbi Lakossági Szolgáltatások Üzletágat, a korábbi Vállalati Szolgáltatások Üzletág kis és középvállalati ügyfeleit, valamint a Csoportközpont és a Technológia Üzletág vonatkozó részeit foglalja magába) és a T-Systems szegmens (amely a korábbi Vállalati Szolgáltatások Üzletágat tartalmazza a Magyarország szegmenshez migrált kis- és középvállalati ügyfelek nélkül, valamint a Csoportközpont és a Technológia Üzletág vonatkozó részeit). A macedón és montenegrói szegmensek nem változtak.
• A bevételek 3,3%-kal 147,4 milliárd forintról 142,5 milliárd forintra mérséklődtek 2011. első negyedévben 2010 azonos időszakához képest. A bevételcsökkenés oka elsősorban, hogy csökkentek a magyarországi vezetékes hang és internet bevételek, valamint mindhárom országban estek a mobil hangalapú bevételek, amit részben ellensúlyozott a TV és mobil internet bevételek növekedése. A forint gyengülésének kismértékű kedvező hatása volt a nemzetközi leányvállalatok forintban számolt bevételeire (a forint átlagosan 0,7%-kal gyengült a macedón dénárhoz képest és 1,0%-kal az euróhoz képest 2011 első negyedévében 2010 azonos időszakához képest).
• Az EBITDA 7,7%-kal 57,7 milliárd forintról 53,2 milliárd forintra mérséklődött, az EBITDA ráta 37,4%-ot ért el. A működéshez kapcsolódó, azaz a vizsgálattal kapcsolatos költségek, a végkielégítéssel kapcsolatos költségek és elhatárolások, valamint a telekom adó nélkül számolt EBITDA 3,8%-kal 61,5 milliárd forintra nőtt. A működéshez kapcsolódó EBITDA ráta 43,1% volt 2011 első negyedévében, míg 2010 azonos időszakában 40,2%. Az EBITDA ráta jelentős javulása a személyi jellegű és az egyéb működési költségek terén megmutatkozó szigorú költségcsökkentési intézkedéseknek, valamint az egyéb működési bevételként elszámolt, magyarországi ingatlanértékesítésekből származó 1,4 milliárd forintos nyereségnek köszönhető.

• A Magyar Telekom kötelezett a Magyarországon 2010. negyedik negyedévben bevezetett telekommunikációs különadó fizetésére. Az adó 2010. január 1-jétől visszamenőleges hatályú, alapja a társaság éves árbevétele. Mivel 2010. negyedik negyedévben került bevezetésre, ez az adó a 2010. évben a Csoport és a szegmensek esetében egyaránt csupán a negyedik negyedévi eredményeket érintette. A magyarországi szegmensek (Magyarország és T-Systems) bemutatott EBITDA értékei azonban nemcsak 2011, hanem már 2010 első negyedévében is tartalmazzák a telekom különadót annak érdekében, hogy a szegmensek teljesítményének éves összehasonlítása valósabb képet adjon. A 2010. első negyedéves csoportszintű számok azonban nem lettek módosítva (az IFRS szabályoknak megfelelően), így a Csoport eredmények éves szinten kevésbé összehasonlíthatóak.
• A Társaság részvényeseire jutó eredmény (nettó eredmény) 7,8%-kal, 16,4 milliárd forintról 15,2 milliárd forintra mérséklődött. A csökkenés oka az alacsonyabb EBITDA volt, amit részben ellensúlyozott a nyereségadó csökkenése. A nyereségadó 2010. első negyedévről 2011. első negyedévre csökkent, mivel csökkent az adózás előtti eredmény valamint hatással volt rá a magyarországi társasági adókulcs 19%-ról 10%-ra történő mérséklése is, amely a jelenleg hatályos jogszabályok szerint még mindig érvényes 2013-tól. Számos olyan költség (pl. értékcsökkenés, amortizáció, árfolyamveszteség) van, melyeket jelenleg 19%-os társasági adókulcson érvényesítünk, míg a kapcsolódó halasztott adó kötelezettséget 10%-kal ismerjük el. Mindaddig, amíg a jelenlegi (19%-os) és jövőbeni (10%-os) adókulcsok között ez a különbség fennáll, a halasztott adó költség alacsonyabb lesz, amely alacsonyabb effektív adórátát eredményez.
• Az üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow 39,8 milliárd forintról 44,6 milliárd forintra nőtt. Az EBITDA csökkenését ellensúlyozta a működőtőke javulása, amely egyrészt a szállítói számlák kiegyenlítési időpontja közötti évközi eltérés, másrészt az alacsonyabb adófizetés következménye. Utóbbi a helyi iparűzési adóelőleg késleltetett befizetése miatt csökkent.
• A beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba (CAPEX) 3,4 milliárd forinttal 12,3 milliárd forintra csökkent 2011. első negyedévben 2010. azonos időszakához képest. A CAPEX teljes összegéből a Magyarország szegmensre 9,8 milliárd forint, a T-Systems szegmensre 0,4 milliárd forint jutott, míg Macedóniában 1,4 milliárd forintot, Montenegróban pedig 0,4 milliárd forintot fordítottak beruházásokra.
• A szabad cash flow (az üzleti tevékenységből és az egyéb pénzügyi eszközök beszerzésével / eladásával korrigált befektetési tevékenységből származó cash flow összege) a 2010. első negyedévi 19,0 milliárd forintról 2011. első negyedévben 27,0 milliárd forintra nőtt. A működési cash flow 4,8 milliárd forinttal nőtt, elsősorban a működőtőke javulásának következtében, de az alacsonyabb CAPEX költés és a befektetett eszközök értékesítéséből származó bevétel emelkedése is elősegítette a szabad cash flow növekedését.
• A nettó adósságállomány a 2010. március végi 265,4 milliárd forintról 2011. március végére 270,5 milliárd forintra nőtt. A nettó eladósodottsági ráta (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített aránya) 2011. március végén 31,0% volt.

Christopher Mattheisen, elnök-vezérigazgató az eredményekkel kapcsolatban így nyilatkozott: „Az év első negyedévében elért eredményeinkben a lassú gazdasági fellendülés jelei mutatkoznak meg. A magyarországi piacon továbbra is biztató jelek mutatkoznak, hiszen nőtt a mobil forgalom, valamint a vezetékes és a mobil szegmensben egyaránt mérséklődött az ügyfélelvándorlás. Ugyanakkor az erős verseny és a fő piacaink érettsége változatlanul kedvezőtlenül befolyásolták üzleti teljesítményünket. A TV szolgáltatások és az összekapcsolt csomagok mellett egy új stratégiai kezdeményezéssel jelentünk meg a hangalapú vezetékes szegmensben. Az év elején elindítottunk egy új átalánydíjas fix vezetékes ajánlatot, a „Hoppá” díjcsomagot. A csomag keretében minden magyarországi vezetékes és T-Mobile szám korlátlanul hívható egy fix havidíjért. Ez a magyar távközlési piacon egyedülálló ajánlat már most nagyon jó eredményeket ért el: vezetékes előfizetőink 15%-a már átváltott az új csomagra és ezen előfizetők 85%-a két éves hűségszerződést írt alá. Bár a már jelenleg is érzékelhető forgalomnövekedés ellenére az új csomag rövidtávon az ARPU csökkenéséhez vezet, hosszabb távon a hűségszerződéseknek köszönhetően kedvező hatásra számítunk a vezetékes ügyfélelvándorlás tekintetében. Az elmúlt 12 hónap során sikerült jelentősen, 65%-ról 55%-ra csökkenteni az egyetlen vezetékes szolgáltatásra előfizető ügyfelek arányát is.
A bevételek 3,3%-kal csökkentek az első negyedévben, a működéshez kapcsolódó EBITDA pedig 3,8%-kal nőtt a rendkívül gyenge 2010. első negyedévhez képest, amikor a Magyar Telekom eredményei a mélyponton voltak. Az eredményeket ugyan kedvezően befolyásolták a magyarországi ingatlanértékesítések is, a személyi jellegű és egyéb működési költségekben elért megtakarítások egyértelműen kedvező hatással voltak a nyereségességünkre. Az ingatlanértékesítések nélkül számolt működéshez kapcsolódó EBITDA 1,5%-kal nőtt.  A jövőre nézve megerősítjük célkitűzéseinket: 2011-ben 3-5%-os bevétel csökkenésre és 4-6%-os működéshez kapcsolódó EBITDA csökkenésre számítunk. Ezen felül célunk, hogy a tavalyihoz képest körülbelül 5%-kal csökkentsük beruházásainkat.”

Magyarország szegmens

A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 3,4%-kal 101,1 milliárd forintra csökkentek, az EBITDA 9,5%-kal 38,3 milliárd forintra nőtt 2011. első negyedévben 2010 első negyedévéhez képest. Az EBITDA ráta 33,4%-ról 37,9%-ra nőtt annak köszönhetően, hogy a hatékonyságnövelés eredményeként csökkentek a személyi jellegű költségek és az egyéb működési költségek. Mindezek, valamint a forgalom csökkenése és a magyar mobil végződtetési díjak 2010. decembertől hatályos csökkenése következtében mérséklődő hangbevételekhez kapcsolódó kifizetések ellensúlyozni tudták a magas jövedelmezőségű hangalapú bevételek csökkenését. Az EBITDA növekedéséhez 2011. első negyedévben hozzájárult 1,4 milliárd forint ingatlanértékesítésekből származó, egyéb működési bevételként elszámolt nettó nyereség is. A működéshez kapcsolódó EBITDA 7,9%-al nőtt az egy évvel ezelőtti gyenge 2010. első negyedévhez képest, amikor a válság tetőzött. A működéshez kapcsolódó EBITDA ráta 44,0% volt.

• A vezetékes bevételek 7,1%-kal 45,0 milliárd forintra mérséklődtek 2011. első negyedévben a hangalapú bevételek csökkenése miatt. A mobil helyettesítés valamint az IP-alapú szolgáltatások irányába történő migráció következtében ugyanis tovább csökkent az ügyfélállomány, valamint a kedvezőtlen hatással volt az átlagos árszintre és a forgalomra egyaránt. A szélessávú ügyfelek száma ugyan tovább nőtt (megközelítve a 818 000-et), az árak csökkenése és a kedvezőbb díjszabású csomagokra történő migráció következtében az internet bevételek 7,4%-kal csökkentek. A TV ügyfélszám növekedése erős maradt, a 10,8%-os emelkedés eredményeként a TV szolgáltatásokból származó bevételek 13,5%-al nőttek. TV előfizetőink száma március végén meghaladta a 751 000-et, elsősorban az IPTV szolgáltatások terjedésének köszönhetően, ugyanakkor a szatellit TV iránti kereslet is erős maradt.
• A mobil bevételek 0,2%-kal 55,9 milliárd forintra csökkentek 2011. első negyedévben. Az ügyfélszám kismértékű emelkedése, a forgalom növekedése, valamint a szerződéses ügyfelek arányának folyamatos bővülése gyakorlatilag ellensúlyozta az árszínvonal csökkenését. A T-Mobile megőrizte egyértelmű piacvezető pozícióját és 44,9%-ra növelte az aktív ügyfelek száma alapján mért piaci részesedését. A hangalapú nagykereskedelmi bevételekre kedvezőtlenül hatott a mobil végződtetési díjak 2010. decembertől hatályos 16%-os csökkentése. A nem hangalapú bevételek 13,0%-kal emelkedtek a mobil szélessávú előfizetések 48,0%-os növekedésének következtében, ami elősegítette a mobil internet bevételek emelkedését. Ugyanakkor 19,3%-kal emelkedtek a készülékértékesítésből és aktiválásból származó bevételek annak köszönhetően, hogy nőtt a drágább okostelefon értékesítések aránya. Ezeken a készülékeken ugyan a készüléktámogatás is magasabb, de a támogatás szintje összességében mérséklődött és az egy új előfizetőre jutó átlagos ügyfélmegszerzési költség 35,7%-kal csökkent.

T-Systems szegmens

A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 4,4%-kal 28,1 milliárd forintra csökkentek, az EBITDA pedig 3,9%-kal 3,9 milliárd forintra mérséklődött 2011. első negyedévben. Az EBITDA ráta 13,7% volt. A működéshez kapcsolódó EBITDA 3,1%-kal csökkent, az EBITDA ráta pedig 17,5%-ra nőtt annak köszönhetően, hogy a magas jövedelmezőségű hangalapú bevételek visszaesésének ellensúlyozása érdekében jelentős erőfeszítéseket tettünk a hatékonyság növelésére.

• A vezetékes bevételek 8,5%-kal 7,6 milliárd forintra csökkentek, mivel a vállalati ügyfelek és a kormányzati szektor visszafogta távközlési költéseit. Folytatódott a hangalapú vezetékes bevételek jelentős visszaesése, emellett erős árversennyel is meg kellett küzdeni, ami más termékkategóriákban is jellemző volt. Mindemellett a mobil helyettesítés következtében csökkent a forgalom is, ami a hangalapú kiskereskedelmi bevételek 14,6%-os csökkenéséhez vezetett.
• A mobil bevételek 5,4%-kal 8,0 milliárd forintra csökkentek elsősorban az átlagos árszint és a forgalom csökkenése miatt, amit az ügyfélszám emelkedése nem tudott ellensúlyozni. Ezenkívül a hangalapú nagykereskedelmi bevételekre kedvezőtlenül hatott a mobil végződtetési díjak 2010. decembertől hatályos csökkentése is. Az egyéb mobil bevételek csökkentek a 2010 augusztusában bejelentett kormányzati intézkedések következtében. A nyereségesség megőrzésének érdekében a költségcsökkentési intézkedések mellett 27,1%-kal csökkentettük az egy új előfizetőre jutó ügyfélmegszerzési költséget.
• A rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból származó bevételek 1,1%-kal 12,4 milliárd forintra csökkentek 2011. első negyedévben. A vállalati szegmens rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatások iránti kereslete ugyan kismértékben nő, a beruházások szintje azonban összességében alacsony maradt a jelenlegi gazdasági környezet valamint az állami szektorban tapasztalható megszorítások miatt.

Macedónia

Macedóniában a bevételek 6,8%-kal 17,1 milliárd forintra csökkentek 2011. első negyedévben 2010 azonos időszakához képest, az EBITDA pedig 9,3%-kal nőtt. A forint gyengülésének kismértékű kedvező hatása volt a nemzetközi leányvállalatok forintban számolt bevételeire (2011. első negyedévben 2010 azonos időszakához képest a forint átlagosan 0,7%-kal gyengült a macedón dénárhoz képest). Az EBITDA növekedése két 2010. első negyedévben könyvelt egyszeri tétel eredménye: egy peres ügyhöz kapcsolódó 0,6 milliárd forint összegű elhatárolás illetve 0,9 milliárd forint egyéb működési költség, amely a belső vizsgálatot lezáró végleges jelentéshez kapcsolódik. Ha a 2010. első negyedéves eredményeket ezek nélkül az egyszeri tételek nélkül számoljuk, akkor a működéshez kapcsolódó EBITDA 6,8%-kal csökkent, az EBITDA ráta szinten maradt 54,2%-on az erős verseny miatti, elsősorban a mobil szegmensben tapasztalható árcsökkentés következtében.

• A vezetékes bevételek 2,2%-kal nőttek. A bejövő és a tranzit forgalom növekedésének, valamint a nemzetközi forgalom végződtetéséért felszámolt díjak emelésének köszönhetően nőttek a hangalapú nagykereskedelmi bevételek, ellensúlyozva a hangalapú kiskereskedelmi bevételek csökkenését. A TV szolgáltatásokból származó bevételek is nőttek a két illetve három szolgáltatást összekapcsoló csomagok iránti kereslet erősödésének következtében.
• A mobil bevételek 14,1%-kal csökkentek a kiélezett versenykörnyezetben. A kártyás és szerződéses ügyfelek számának jelentős csökkenése és az erős verseny miatti árcsökkentések kedvezőtlenül hatottak a bevételekre. A T-Mobile Macedónia ugyanakkor 49,9%-os részesedéssel megőrizte egyértelmű piacvezető szerepét, és a kismértékben javuló ügyfélösszetétel mellett a zárt felhasználói csoportokban lévő ügyfelek számának növekedése a MOU emelkedését eredményezte. Ugyan nőtt a mobil internet használat és magasabb volt az SMS-ek száma is, az ingyenes vagy olcsó SMS-eket kínáló akciók miatt a nem hangalapú bevételek csökkentek.

Montenegró

Montenegrói leányvállalatunk bevételei kismértékben, 1,2%-kal 7,4 milliárd forintra csökkentek 2011. első negyedévben 2010 azonos időszakához képest, az EBITDA pedig 3,4%-kal nőtt. Az árfolyamváltozások (2011. első negyedévben 2010 azonos negyedévéhez képest a forint átlagosan 1,0%-kal gyengült az euróhoz képest) kismértékben kedvezően hatottak montenegrói leányvállalatunk forintban számolt bevételeire. Az EBITDA növekedése a költségcsökkentési intézkedéseknek köszönhető. A működéshez kapcsolódó EBITDA 3,4%-kal nőtt, az EBITDA ráta pedig 36,2%-ról 37,9%-ra javult.

• A vezetékes bevételek 0,5%-kal csökkentek 2011. első negyedévben, a hangalapú kis- és nagykereskedelmi bevételek csökkenésének valamint az internet és TV szolgáltatásokból származó bevételek növekedésének együttes eredményeként. A hangalapú kiskereskedelmi bevételek csökkenésének oka a mobilhelyettesítés erősödése és az átalánydíjas csomagokban kínált kedvezmények voltak. A hangalapú nagykereskedelmi bevételek csökkenése a Szerbiába irányuló nemzetközi forgalomban tapasztalt jelentős visszaesés következménye, mivel ezen forgalom számottevő része ma már versenytársainkon keresztül halad. Másfelől az összekapcsolt szolgáltatások elterjedésének köszönhetően jelentősen emelkedett az ADSL és IPTV előfizetők száma, s ennek következtében számottevő mértékben emelkedtek az internet és a TV szolgáltatásokból származó bevételek.
• A mobil bevételek 2,7%-kal csökkentek. A forgalom ugyan nőtt és a kedvezőbb versenykörnyezetnek köszönhetően kismértékben emelkedtek az árak is, azonban ez sem tudta ellensúlyozni az előfizetők számának csökkenését, ami a hangalapú kiskereskedelmi bevételek visszaesését okozta. A hangalapú nagykereskedelmi bevételek is csökkentek az alacsonyabb belföldi forgalom következtében. Ezen trendeket részben ellensúlyozta, hogy nőtt a mobil internet használók száma, aminek köszönhetően emelkedtek a nem hangalapú bevételek.

Értékelési különbségek

A csoportszintű EBITDA 2010 első negyedévében 1,8 milliárd forinttal haladja meg a szegmens EBITDA-k összegét. A különbség két nagyobb tételre vezethető vissza, melyeket a csoportszintű eredmények 2009-ben tartalmaztak, a szegmenseknél azonban csak 2010 első negyedévében kerültek lekönyvelésre. Az eltérés oka, hogy a szegmens eredmények korábban készülnek, mint a csoportszintű eredmények. Amennyiben a szegmens eredmények lezárását követően sor kerül további tételek könyvelésre, akkor különbségek fordulhatnak elő, mivel a csoportszintű eredményekben azonnal, míg a szegmens eredményekben a következő pénzügyi időszakban kerül sor a könyvelésre.
A belső vizsgálatot lezáró végső jelentéshez kapcsolódóan 0,9 milliárd forint egyéb működési költség került lekönyvelésre a macedón leányvállalatnál. Csoportszinten a 2001-2006 időszaki eredmények lettek ezzel a költséggel módosítva, azonban a szegmens eredményét csak 2010 első negyedévében érintette. A 2010. első negyedévi csoporteredmények ezért ezt a költséget nem tartalmazzák. A másik tétel 0.8 milliárd forint vevőkövetelés leírásához kapcsolódik. Csoportszinten 2009 negyedik negyedévében került lekönyvelésre ez a tétel, míg a Magyarország szegmensnél (korábbi Csoportközpontnál) 2010 első negyedévében.

Tanácsadói szerződések ügyében indult vizsgálatok  

A Magyar Telekom 2005. évi pénzügyi jelentésének auditálása során a PricewaterhouseCoopers, a Társaság könyvvizsgálója két olyan szerződést talált, amelyek természete és üzleti célja nem volt egyértelmű. 2006 februárjában a Társaság Audit Bizottsága megbízta a White & Case-t, mint független jogi tanácsadót, hogy belső vizsgálatot folytasson annak megállapítására, hogy a Társaság ezen vagy egyéb szerződések alapján végrehajtott-e olyan kifizetéseket, amelyek esetlegesen az USA jogszabályaiba (beleértve az Egyesült Államok Külföldön Kifejtett Korrupt Gyakorlatokról szóló törvényét („FCPA”)) vagy a Társaság belső szabályozásaiba ütköznek. A belső vizsgálattal kapcsolatban a Társaság Audit Bizottsága tájékoztatta az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát („DOJ”), az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét („SEC”), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. 

Az általa begyűjtött iratok és egyéb bizonyítékok alapján a White & Case előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy okkal feltételezhető négy, 2005-ben kötött tanácsadói szerződés esetében, hogy azokat nem megfelelő céllal kötötték. Megállapították továbbá, hogy 2006-ban bizonyos munkavállalók a vizsgálat számára releváns bizonyítékokat semmisítettek meg. A White & Case talált több olyan szerződést a macedón leányvállalatunknál is, amelyek további vizsgálatot tettek szükségessé. 2007 februárjában az Igazgatóságunk úgy határozott, hogy ezen további szerződéseket és minden kapcsolódó vagy hasonlóan megkérdőjelezhető szerződést vagy kifizetést is át kell tekinteni, és ezekre is kiterjesztette a vizsgálatot. 

Az Audit Bizottság 2009. december 2-án átadta a Társaság Igazgatóságának a „Vizsgálati Jelentés a Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottsága számára” című, 2009. november 30-i keltezésű jelentést (a „Végleges Jelentés”). Az Audit Bizottság jelezte, hogy megítélése szerint, a White & Case a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján elkészített Végleges Jelentés átadásával befejezte a független belső vizsgálatot. 

A Végleges Jelentés az Audit Bizottság és jogi tanácsadója rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az alábbi megállapításokat és következtetéseket tartalmazza: 
- Az Audit Bizottság és tanácsadója által a vizsgálat során megszerzett információk „azt mutatják, hogy a Magyar Telekom, a TCG és a Makedonski Telekom legfelsőbb vezetői szintjén szándékos szabálytalanságok történtek és a jogszabályoknak való megfelelés iránti elkötelezettség hiánya volt tapasztalható a vizsgálat alatt álló időszak során”. 
- Mint azt a Társaság korábban közzétette, a montenegrói szerződésekkel kapcsolatban „elégtelenek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a négy tanácsadói szerződés alapján történt hozzávetőlegesen 7 millió euró kiadás […] törvényes üzleti célokat szolgált” és „meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy ezen kiadások törvénytelen célokkal kapcsolatosan történtek.” Ezen szerződések nem megfelelően kerültek be a Társaság és/vagy érintett leányvállalatainak pénzügyi nyilvántartásaiba. Mint az korábban közzétételre került, a Társaság pénzügyi beszámolóiban időközben már felülvizsgálta ezen szerződések számviteli minősítését, azért, hogy megfelelően kerüljenek elszámolásra ezen kiadások. 
- Mint azt a Társaság korábban közzétette, bizonyíték van arra, hogy bizonyos korábbi munkavállalók szándékosan a Társaság és kapcsolt vállalkozásai Macedóniában folytatott tevékenységére vonatkozó dokumentumokat semmisítettek meg. 
- 2000 és 2006 között a Társaság és macedón leányvállalatai akkori felső vezetőinek egy kis csoportja jóváhagyott hozzávetőlegesen 24 millió euró kiadást több mint 20 kétesnek minősülő tanácsadói, lobbi tevékenységre vonatkozó és más jellegű szerződés alapján (ideértve a Társaság és/vagy leányvállalatai által egy ciprusi tanácsadó cég kapcsolt vállalkozásaival kötött szerződéseket). A Végleges Jelentés azt a következtetést tartalmazza, hogy „a rendelkezésre álló bizonyítékok nem igazolják, hogy az ezen kifizetések alapjául szolgáló szerződések törvényesek lettek volna”. 
- „A bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a szerződések rendelkezései ellenére, a szerződések egy része a macedón kormánytól megszerzendő szabályozási vagy más előny céljából került megkötésre. A Társaság, illetve érintett leányvállalatai általában megkapták a megszerezni kívánt előnyt, majd kifizetéseket teljesítettek egy vagy több kétes szerződés alapján. Továbbá bizonyíték van arra, hogy a többi érintett szerződés szintén törvénytelen volt és azok forrást teremtettek olyan célokra, amelyek eltérnek a szerződések szövegében megjelölt céloktól.”  
- Ezen szerződések megkötésével és az azok alapján történt kiadások jóváhagyásával a korábbi felső vezetők tudatosan hozták létre, alakították és hagyták jóvá a következők többségével vagy mindegyikével jellemezhető ügyleteket: 
         · a belső ellenőrzési pontok szándékos megkerülése;  
         · hamis és félrevezető társasági dokumentumok és nyilvántartások;  
         · nagyfokú korrupciós kockázattal járó körülmények esetén a szerződő partnerek és a megbízottak átvilágításának és teljesítésük figyelemmel kisérésének hiánya;  
         · a teljesítésre vonatkozó bizonyítékok hiánya; és   
         · nem a kifizetések alapját képező szerződésekben meghatározott célokat, hanem kizárólag kormányzati segítséggel elérhető, a Társaság javára szolgáló előnyök megszerzését szolgáló kiadások.

 A Végleges Jelentés kimondja, hogy „a Vizsgálat nem tárt fel macedón kormányzati tisztviselők, vagy politikai pártok vezetői által kapott kifizetéseket igazoló bizonyítékot.” Ugyanakkor az Audit Bizottság jogi tanácsadójának nem volt hozzáférése olyan bizonyítékokhoz, amelyek lehetővé tették volna ezen kiadások végső kedvezményezettjeinek az azonosítását. 

A Végleges Jelentésben semmi sem utal arra, hogy a Társaság jelenlegi felső vezetői vagy igazgatósági tagjai bármilyen szabályt megszegtek volna. 

Mint azt a Társaság korábban közzétette, a Társaság a független vizsgálat által korábban feltártak kezelésére javító intézkedéseket léptetett életbe. Ezen intézkedések magukban foglalták a Társaság belső kontroll folyamatainak felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére irányuló lépéseket, valamint a Társaság Megfelelőségi Programjának bevezetését is.  

A fenti intézkedésekre tekintettel, a Végleges Jelentésben foglaltak nem teszik szükségessé a Társaság Megfelelőségi Programjának változtatását. Ez a következtetés az Audit Bizottsággal megvitatásra került, és az Audit Bizottság nem tett javaslatot a Társaság megfelelőségi programjával és belső kontroll folyamataival kapcsolatban.

A Társaság folyamatosan vizsgálja a Társaságnak esetlegesen kárt okozó személyekkel és szervezetekkel szembeni lehetséges jogérvényesítési lehetőségek természetét és körét. 

Mint azt a Társaság korábban bejelentette, a DOJ, a SEC és a Macedón Köztársaság Belügyminisztériuma vizsgálatot indítottak a Társaság bizonyos, a belső vizsgálat körébe is tartozó tevékenységeire vonatkozóan. Továbbá, a magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntette és más bűncselekmények gyanúja alapján nyomozást indított a belső vizsgálat körébe tartozó egyes tevékenységekkel kapcsolatban. Továbbá, a Montenegrói Legfőbb Államügyész szintén nyomoz a Társaságnak a belső vizsgálat körébe tartozó tevékenységeire vonatkozóan, és a Társaságtól információkat kért a releváns szerződésekkel kapcsolatban. Ezen hatósági vizsgálatok folyamatban vannak és a Társaság folyamatosan együttműködik a hatóságokkal. 

Mint azt a Társaság korábban közzétette, külső jogi tanácsadóján keresztül megbeszéléseket folytat a DOJ-vel és az SEC-vel a Társasággal kapcsolatos vizsgálataik egyezség útján történő lezárásának lehetőségével kapcsolatban. A Társaság még nem jutott megállapodásra sem a DOJ-vel, sem az SEC-vel a vizsgálatok lezárásával kapcsolatban, és a megbeszélések mindkét hatósággal folyamatban vannak. Lehetséges, hogy nem tudunk egyezségre jutni ezen hatóságokkal. A vizsgálatok bármilyen módon történő lezárása büntető vagy polgári jogi szankciókhoz vezethet a Társasággal, illetve leányvállalataival szemben, beleértve a pénzbüntetést és/vagy a vagyoni előny elvonását, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a Társaság pénzügyi helyzetére, működési eredményeire illetve cash flow-jára, valamint további változtatások lehetnek szükségesek a Társaság üzleti tevékenységében és megfelelőségi programjában. A Társaság nem tudja előre jelezni, illetve megbecsülni, hogy a DOJ, illetve SEC vizsgálatok egyezséggel történő lezárására sor kerül-e, és ha igen, mikor, illetve bármely ilyen egyezség feltételeit és egyéb jellemzőit, ideértve az esetleges pénzbüntetés és/vagy a vagyoni előny elvonásának mértékét, továbbá ezen vizsgálatok végső kimenetelét, valamint a vizsgálatok lezárásnak a pénzügyi beszámolóinkra és/vagy működési eredményeinkre gyakorolt hatását, ha lesz ilyen. Ezért a Társaság a 2011. március 31-i pénzügyi beszámolóiban a vizsgálatokra nem képzett céltartalékot. 

A Magyar Telekom 2011 első negyedévében 0,4 mrd Ft-ot fordított a vizsgálatokra, amelyet a Magyarország szegmens egyéb működési költségei tartalmaznak.

A Magyar Telekomról

A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója, amely a telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skáláját nyújtja, beleértve a vezetékes és mobil telefonos, az adatátviteli és nem hangalapú, valamint az információtechnológiai és rendszerintegrációs szolgáltatásokat. Üzleti tevékenységét Magyarországon két szegmensen keresztül látja el: Magyarország (az otthonokhoz kapcsolódó T-Home és a mobil kommunikációs T-Mobile márka) és T-Systems (T-Systems márka). A Magyar Telekom többségi tulajdonosa a Makedonski Telekomnak, Macedónia legnagyobb vezetékes és mobilszolgáltatójának, és többségi részesedéssel rendelkezik a Crnogorski Telekomban, Montenegró legnagyobb  távközlési szolgáltatójában. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21%) a MagyarCom Holding GmbH, amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona.

Ezen befektetői közlemény jövőre vonatkozó kijelentéseket is tartalmaz. Azon megállapítások, melyek nem múltbeli eseményekre vonatkoznak (azaz a véleményünkre és várakozásainkra vonatkozó kijelentések), jövőre vonatkozóak. Ezen kijelentések a jelenlegi terveken, becsléseken és előrejelzéseken alapulnak, ezért nem lenne helyes ezen kijelentésekre a kellő mértéket meghaladó módon támaszkodni. A jövőre vonatkozó kijelentések azon időpontbeli állapoton alapulnak, amelyben ezen állítások elhangzanak, s nem vállalunk kötelezettséget arra nézve, hogy a kijelentések bármelyikét új információk vagy jövőbeli események alapján a továbbiakban nyilvánosan frissítsük, módosítsuk.

A jövőre vonatkozó kijelentések önmagukban rejlő kockázatokkal járnak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy számos olyan fontos tényező van, amelynek hatására a tényleges eredmények lényegesen eltérhetnek az előretekintő jellegű megállapításoktól. Az ilyen tényezőket többek között a 2010. december 31-én végződött évre vonatkozó, 20-F formátumú éves jelentésünk is részletezi, amelyet az Egyesült Államok Tőzsde- és Értékpapírfelügyeletéhez, azaz a U.S. Securities and Exchange Commissionhoz (SEC) nyújtottunk be.

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készített kimutatások mellett a Magyar Telekom nem-GAAP pénzügyi teljesítménymutatókat is közzétesz, többek között EBITDA, EBITDA ráta, rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA, rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA ráta és nettó adósság mutatókat. Ezek a nem-GAAP mutatók kiegészítik, nem pedig helyettesítik az IFRS szerint közzétett információkat. A nem-GAAP pénzügyi teljesítménymutatók nem azonosak sem az IFRS, sem más, általánosan elfogadott számviteli elvek szerint készített mutatókkal. Előfordulhat, hogy más társaságok ezeket a fogalmakat más módszertan szerint határozzák meg. A fogalmak értelmezéséhez további részletes információ található a pro forma számok összeegyeztetése oldalon, amely megtalálható a Magyar Telekom Befektetői Kapcsolatok honlapján: www.telekom.hu/befektetoknek.