Befektetői közlemények

Teljesítettük nyilvános célkitűzéseinket, a fellendülés jeleit tapasztaljuk

Budapest, 2011. február 24. 00:00

A Magyar Telekom (Reuters: MTEL.BU és Bloomberg: MTELEKOM HB),Magyarország vezető távközlési szolgáltatója ma közzétette 2010. évre vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok (IFRS) szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit.

Főbb eredmények:

• A bevételek 5,3%-kal 644,0 milliárd forintról 609,6 milliárd forintra mérséklődtek 2010-ben. A hangalapú kiskereskedelmi vezetékes és mobil bevételek mindhárom országban csökkentek, valamint mérséklődtek a magyarországi adat bevételek is. Ezeket részben ellensúlyozta a magyarországi TV, mobil internet valamint rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból származó bevételek növekedése. A forint erősödése kedvezőtlenül hatott a nemzetközi leányvállalatok forintban számolt bevételeire (2010-ben a forint átlagosan 1,5%-kal erősödött a macedón dénárhoz és az euróhoz képest). Az Orbitel 2010. januárban történt eladása további 2,4 milliárd forintos bevételkiesést eredményezett.
• Az EBITDA 14,5%-kal 249,1 milliárd forintról 213,0 milliárd forintra a mérséklődött, az EBITDA ráta 34,9%-ot ért el. A rendkívüli tételek , azaz a vizsgálattal kapcsolatos költségek, a végkielégítéssel kapcsolatos költségek, elhatárolások és céltartalék visszaforgatások, valamint a telekom adó nélkül számolt EBITDA 5,5%-kal 248,3 milliárd forintra mérséklődött. A rendkívüli tételek illetve a telekom adó nélkül számolt EBITDA ráta 40,7% volt 2010-ben, míg 2009-ben 40,8%. A csaknem változatlan EBITDA ráta a jelentős költségoptimalizálási intézkedéseknek köszönhető, amely elsősorban a személyi jellegű és egyéb működési költségekben mutatkozik meg.

• A Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2010. október 18-án hozott döntése értelmében a Magyar Telekom a magyarországi távközlési bevételei után különadót köteles fizetni. A Magyar Telekom Csoport 2010. évi telekom adó fizetési kötelezettsége 27,0 milliárd forint volt, mely a negyedik negyedévi pénzügyi kimutatásokban egyéb működési költségként került elszámolásra. A 2010. negyedik negyedévben fizetett adóelőleg összege 27,7 milliárd forint volt.
• A Társaság részvényeseire jutó eredmény ( nettó eredmény ) 17,1%-kal, 77,6 milliárd forintról 64,4 milliárd forintra mérséklődött. A csökkenés oka elsősorban az alacsonyabb EBITDA volt, amit részben ellensúlyozott a nettó pénzügyi költségek és a nyereségadó csökkenése. A nettó pénzügyi költségek csökkenése az időszaki átlagos kamatláb jelentős csökkenésének és az alacsonyabb átlagos nettó hitelállománynak az eredménye. A nyereségadó jelentős csökkenése annak köszönhető, hogy 14,6 milliárd forinttal csökkent a halasztott adó a magyarországi adóváltozások következtében (2013-tól a társasági nyereségadó mértéke 19%-ról 10%-ra csökken), és csökkent az adófizetés annak köszönhetően, hogy 2010-től megszűnt Magyarországon a szolidaritási adó, ugyanakkor ezeket részben ellensúlyozta a 2010. júliustól hatályos macedón adóváltozások kedvezőtlen hatása.
• Az üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow 193,8 milliárd forintról 164,7 milliárd forintra csökkent. Az EBITDA csökkenéséhez a működőtőke-szükséglet növekedése társult a magasabb előlegek és adó követelés, valamint az alacsonyabb készletről értékesítés miatt, amit részben ellensúlyozott a külső vevőkkel szembeni követelések csökkenése. Ezen kedvezőtlen tendenciákat részben ellensúlyozta a fizetett kamatok és egyéb pénzügyi díjak valamint a fizetett nyereségadó csökkenése. A fizetett kamatok és egyéb pénzügyi díjak a jelentősen alacsonyabb effektív kamatláb következtében csökkentek 2009-hez képest. A fizetett nyereségadó elsősorban a magyarországi szolidaritási adó megszűntetésének és a telekom adó adópajzsának köszönhetően csökkent.
• A beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba (CAPEX) 10,1 milliárd forinttal 91,8 milliárd forintra csökkent 2010-ben 2009-hez képest. A CAPEX teljes összegéből a Lakossági Szolgáltatások Üzletágra 18,2 milliárd forint, a Vállalati Szolgáltatások Üzletágra 3,3 milliárd forint, a Csoportközpontra 6,4 milliárd forint, a Technológia Üzletágra pedig 44,0 milliárd forint jutott. Macedóniában 15,2 milliárd forintot, Montenegróban pedig 4,6 milliárd forintot fordítottak beruházásokra.
• A szabad cash flow, amit az üzleti tevékenységből és az egyéb pénzügyi eszközök beszerzésével / eladásával korrigált befektetési tevékenységből származó cash flow összegeként definiálunk, a 2009. évi 82,0 milliárd forintról 2010-ben 77,5 milliárd forintra csökkent. A működési cash flow 29 milliárd forinttal mérséklődött, elsősorban a 27,7 milliárd forint telekom adó előleg következtében. Az alacsonyabb CAPEX költés, a beruházási szállítók kedvező változása, valamint a leányvállalatok és üzletrészek megvásárlására fordított készpénz összegének csökkenése sem tudta teljesen ellensúlyozni a működési cash flow csökkenését.
• A nettó adósságállomány a 2009. végi 269,4 milliárd forintról 2010 végére 289,4 milliárd forintra nőtt, mivel a teljes osztalékfizetés meghaladta a szabad cash flow szintjét. A nettó eladósodottsági ráta (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített aránya) 2010. év végén 32,7% volt.

Christopher Mattheisen, elnök-vezérigazgató az eredményekkel kapcsolatban így nyilatkozott: „Örömmel jelentjük be, hogy a 2010-re kitűzött 6-8%-os és 7-9%-os bevétel és – a rendkívüli tételek és telekom adó nélkül számított – EBITDA csökkenésnél jobb eredményekről számolhatunk be. A bevételeink 5,3%-kal, míg a fenti módon számított EBITDA 5,5%-kal csökkent a tavalyi évben, így az EBITDA rátánkat is csaknem szinten tartottuk annak köszönhetően, hogy igen nagy hangsúlyt fektettünk a költségcsökkentésre. A Capex költésünk a várakozásunknak megfelelően alakult, 10 milliárd forint megtakarítással éves szinten 10%-kal csökkentettük az összegét. A 28 milliárd forint telekom adó előleg befizetés ellenére a szabad cash flow mindössze 5 milliárd forinttal csökkent. Ezek az eredmények alátámasztják azon nézetünket is, hogy a magyar gazdaság elindult a fellendülés útján, és továbbra is látunk pozitív jeleket a lakossági fogyasztásban. 
Az ígéretes jelek elsősorban a magyar lakossági piacon érzékelhetőek: a mobil perchasználat egyértelműen növekedett 2010-ben, és a nemfizetés miatt történő ügyfélelvándorlás jelentősen csökkent az utolsó negyedévekben. A mobil előfizetők száma, a 2009-es csökkenés után, 2010-ben ismét emelkedést mutatott. A TV és mobilinternet előfizetőszám növekedési üteme töretlen. Ezen kívül, további sikereket értünk el költségcsökkentési intézkedésekkel elsősorban a személyi jellegű és az egyéb működési költségekben. A vártnál erősebb eredményekhez ugyanakkor hozzájárult az is, hogy a kormányzati megtakarító intézkedéseknek a tervezettnél kisebb hatása volt a tavalyi évben. Mint ahogy korábban jeleztük, egyszeri, csak a tavalyi évet érintő jelentős negatív tétel helyett az intézkedések több évet fognak érinteni.   
A fenti tendenciákat és hatásokat figyelembe véve idén 3-5%-os bevétel csökkenésre és – a rendkívüli tételek és a telekom adó nélkül – 4-6%-os EBITDA csökkenésre számítunk. Ezen felül célunk, hogy további, körülbelül 5%-kal csökkentsük beruházásainkat.”

2010. negyedik negyedéves eredmények elemzése

Csoport

• A bevételek 3,9%-kal mérséklődtek 2010. negyedik negyedévben 2009 azonos időszakához képest. Ennek oka, hogy a vezetékes és mobil hangalapú kiskereskedelmi bevételek egyaránt csökkentek, amihez kapcsolódott az is, hogy a rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból származó bevételek a 2009. negyedik negyedévben elért kimagasló eredményekhez képest csökkentek. A magyarországi mobil nagykereskedelmi bevételekre kedvezőtlenül hatott, hogy a mobil végződtetési díjakat kétszer, 2010. januárban és decemberben is csökkentették. Mindezen hatásokat nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni a TV illetve a mobil szélessávú szolgáltatásokból származó bevételek növekedése. A vezetékes internet szolgáltatásokból származó bevételek csökkenése a negyedik negyedévben megállt, kismértékű emelkedés is mutatkozott, amely kedvezően hatott a bevételekre.
• Az EBITDA 44,4%-kal mérséklődött elsősorban a telekom adó következtében. A rendkívüli tételek és a telekom adó nélkül számolt EBITDA 1,6%-kal nőtt 2010. negyedik negyedévben a sikeresen végrehajtott költségracionalizálási intézkedéseknek köszönhetően, melyek elsősorban a marketing, tanácsadói valamint anyag és fenntartási költségekre irányultak. Az így számolt EBITDA ráta a 2009. negyedik negyedévi 34,5%-ról 2010. negyedik negyedévben 36,5%-ra emelkedett.

Lakossági Szolgáltatások Üzletág (CBU)

A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 1,3%-kal 80,8 milliárd forintra csökkentek, az EBITDA 1,4%-kal 42,3 milliárd forintra nőtt 2010. negyedik negyedévben 2009 utolsó negyedévéhez képest. Az EBITDA ráta 51,0%-ról 52,4%-ra nőtt főként a személyi jellegű költségek csökkenése miatt, ami főként a hatékonyságnövelő intézkedéseinknek és kisebb mértékben a végkielégítéssel kapcsolatos költségek csökkenésének köszönhető. A rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA 0,8%-al csökkent, a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA ráta 53,2% volt.

• A vezetékes bevételek 5,9%-kal 31,2 milliárd forintra mérséklődtek 2010. negyedik negyedévben a hangalapú bevételek csökkenése miatt. A mobil helyettesítés valamint az IP-alapú szolgáltatások irányába történő migráció következtében ugyanis tovább csökkent az ügyfélállomány, ami kedvezőtlen hatással volt az átlagos árszintre és a forgalomra egyaránt. Az árak csökkenése és a kedvezőbb díjszabású csomagokra történő migráció ellenére az internet bevételek 1%-kal nőttek. A növekedés annak köszönhető, hogy a szélessávú ügyfelek száma 11,3%-kal emelkedett, év végére megközelítve a 663 000-et. Erős maradt a TV ügyfélszám növekedése is, a 18,8%-os emelkedés eredményeként 8,7%-al nőttek a TV szolgáltatásokból származó bevételek. A szatellit TV valamint az IPTV szolgáltatások terjedésének köszönhetően a TV előfizetőink száma a negyedik negyedév végén megközelítette a 749 000-et.
• A mobil bevételek 2,0%-kal 49,5 milliárd forintra emelkedtek a negyedik negyedévben. Az ügyfélszám kismértékű emelkedése, a forgalom növekedése, valamint a szerződéses ügyfelek arányának folyamatos bővülése sikeresen ellensúlyozta az árszínvonal csökkenését. A hangalapú nagykereskedelmi bevételekre kedvezőtlenül hatott a mobil végződtetési díjak kétszeri, 2010. januártól és decembertől hatályos 16%-os csökkentése. A nem hangalapú bevételek13,9%-os növekedést mutattak a mobil szélessávú előfizetések 49,8%-os növekedésének köszönhetően, ami elősegítette a mobil internet bevételek emelkedését. Az év során a T-Mobile ügyfelei között jelentősen csökkent az inaktív ügyfelek aránya, a három mobil szolgáltató közül a legalacsonyabb, 4,9% volt az év végén. A T-Mobile aktív ügyfelek száma alapján mért piaci részesedését 44,8%-ra növelte, aktív ügyfeleinek száma 2,0%-kal nőtt.

Vállalati Szolgáltatások Üzletág (BBU)

A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 10,0%-kal 42,7 milliárd forintra csökkentek, az EBITDA pedig 11,3%-kal 17,6 milliárd forintra mérséklődött 2010. negyedik negyedévben. Az EBITDA ráta 41,3% volt. A rendkívüli tételek nélkül számolva az EBITDA 13,6%-kal csökkent, az EBITDA ráta pedig 43,2%-ra mérséklődött, a magas jövedelmezőségű hangalapú szolgáltatásokból származó bevételek nagymértékű visszaesésének következtében.

• A vezetékes bevételek 10,7%-kal 10,9 milliárd forintra csökkentek, mivel a vállalati ügyfelek és a kormányzati szektor visszafogta távközlési költéseit. Folytatódott a hangalapú vezetékes bevételek jelentős visszaesése, s emellett erős árversennyel is meg kellett küzdeni, ami más termékkategóriákban is jellemző volt.
• A mobil bevételek 5,2%-kal 16,9 milliárd forintra csökkentek elsősorban az átlagos árszint csökkenése miatt, amit a forgalom növekedése és az ügyfélszám kismértékű emelkedése nem tudott ellensúlyozni. Mindemellett a hangalapú nagykereskedelmi bevételekre kedvezőtlenül hatott a mobil végződtetési díjak kétszeri, 2010. januártól illetve decembertől hatályos csökkentése is. A nyereségesség megőrzésének érdekében a költségcsökkentési intézkedések mellett 27,2%-kal csökkentettük az egy új előfizetőre jutó ügyfélmegszerzési költséget.
• A rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból származó bevételek 14,5%-kal 14,9 milliárd forintra csökkentek 2010. negyedik negyedévben. A nagymértékű visszaesés magyarázata, hogy az információtechnológiai projektek bevételei erősen ingadoznak, amit jól mutat, hogy a teljes évi bevételek már csupán 1,8%-kal csökkentek. A csoportszintű rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból származó bevételek éves szinten 2,0%-kal emelkedtek az ISH 2009 decemberétől történő konszolidációjának köszönhetően.

Macedónia

Macedóniában a bevételek 0,8%-kal 18,8 milliárd forintra csökkentek 2010. negyedik negyedévben 2009 azonos időszakához képest, míg az EBITDA 19,7%-kal nőtt. Az árfolyamhatás (a negyedik negyedévben a forint átlagosan 2,0%-kal gyengült a macedón dénárhoz képest) nélkül számolva a bevételek 2,8%-kal mérséklődtek, az EBITDA 17,3%-kal emelkedett. Ennek következtében az EBITDA ráta az előző év azonos időszakában elért 39,8%-ról a negyedik negyedévben 48,0%-ra javult, a költségcsökkentési intézkedéseknek és a 2010. negyedik negyedévben alacsonyabb céltartalékoknak köszönhetően.

• A vezetékes bevételek 5,6%-kal nőttek. A bejövő és a tranzit forgalom növekedésének, valamint a nemzetközi forgalom végződtetési díjai emelésének köszönhetően nőttek a hangalapú nagykereskedelmi bevételek, ellensúlyozva a hangalapú kiskereskedelmi bevételek csökkenését. Az internet és a TV szolgáltatásokból származó bevételek is nőttek az összekapcsolt csomagok iránti kereslet erősödésének következtében.
• A mobil bevételek 6,4%-kal csökkentek a kiélezett versenykörnyezetben. A kártyás ügyfelek számának jelentős csökkenése és az erős verseny miatti árcsökkentések kedvezőtlenül hatottak a bevételekre. Az ügyfélösszetétel ugyanakkor kismértékben javult, valamint nőtt a zárt felhasználói csoportokban lévő ügyfelek száma, ami az MOU emelkedését eredményezte. Ugyan nőtt a mobil internet használat és magasabb volt az SMS-ek száma is, az ingyenes vagy olcsó SMS-eket kínáló akciók miatt a nem hangalapú bevételek nem változtak.

Montenegró

Montenegrói leányvállalatunk bevételei kismértékben, 0,8%-kal 8,1 milliárd forintra nőttek 2010. negyedik negyedévben 2009 azonos időszakához képest, az EBITDA pedig 18,8%-kal csökkent. Az árfolyamhatás (a forint átlagosan 2,6%-kal gyengült az euróhoz képest ugyanazon időszak alatt) nélkül számolva a bevételek 1,7%-kal mérséklődtek, az EBITDA pedig 20,8%-kal csökkent. Az EBITDA jelentős csökkenésének oka a magasabb személyi jellegű költségek (a nyugdíjjárulékokkal kapcsolatos kedvezőtlen Legfelsőbb Bírósági döntés miatt), valamint magasabb egyéb működési költségek (követelésekre képzett céltartalékok, a fenntartási és a marketing költségek növekedése miatt). Az  EBITDA ráta 39,8%-ról 32,1%-ra mérséklődött.

• A vezetékes bevételek 1,2%-kal nőttek 2010. negyedik negyedévben, a hangalapú kis- és nagykereskedelmi bevételek csökkenésének valamint az internet és TV szolgáltatásokból származó bevételek növekedésének együttes eredményeként. A hangalapú kiskereskedelmi bevételek csökkenésének oka a mobilhelyettesítés erősödése és az új átalánydíjas csomagokban kínált kedvezmények. A hangalapú nagykereskedelmi bevételek csökkenése a Szerbiába irányuló nemzetközi forgalomban tapasztalt jelentős visszaesés következménye, mivel ezen forgalom számottevő része ma már versenytársainkon keresztül halad. Másfelől az összekapcsolt szolgáltatások elterjedésének köszönhetően jelentősen emelkedett az ADSL és IPTV előfizetők száma, s ennek következtében számottevő mértékben emelkedtek az internet és a TV szolgáltatásokból származó bevételek.
• A mobil bevételek gyakorlatilag nem változtak, mindössze 0,2%-kal emelkedtek. A hangalapú bevételek mérséklődésének oka elsősorban az előfizetők számának csökkenése illetve a hangalapú nagykereskedelmi bevételek visszaesése. A nem hangalapú bevételek az ügyfélszám valamint az SMS árak csökkenésének következtében mérséklődtek, amit ellensúlyozott a mobil fizetésekből származó tartalomszolgáltatási bevételek növekedése.

Technológia Üzletág

A Technológia Üzletág bevételei 12,9%-kal 2,2 milliárd forintra csökkentek, az EBITDA -12,0 milliárd forintot ért el. A CAPEX 17,3 milliárd forint volt 2010. negyedik negyedévben.

Csoportközpont

A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 9,9%-kal 31,2 milliárd forintra csökkentek. A bevételcsökkenés oka elsősorban a hangalapú nagykereskedelmi bevételek mérséklődése, különösen a mobil bevételek esetén, mivel a mobil összekapcsolási díjak 2010. januárban és decemberben egyaránt 16%-kal csökkentek. Az EBITDA -33,5 milliárd forintot ért el, mivel a 27,0 milliárd forint telekom adóból 26,2 milliárd forint a Csoportközpontnál került elszámolásra. A telekom adó nélkül számolt EBITDA -7,3 milliárd forintra javult annak köszönhetően, hogy 2009 azonos időszakához képest alacsonyabb volt a végkielégítéssel kapcsolatos költségek és a vizsgálattal kapcsolatos költségek összege.

Tanácsadói szerződések ügyében indult vizsgálatok  
A Magyar Telekom 2005. évi pénzügyi jelentésének auditálása során a PricewaterhouseCoopers, a Társaság könyvvizsgálója két olyan szerződést talált, amelyek természete és üzleti célja nem volt egyértelmű. 2006 februárjában a Társaság Audit Bizottsága megbízta a White & Case-t, mint független jogi tanácsadót, hogy belső vizsgálatot folytasson annak megállapítására, hogy a Társaság ezen vagy egyéb szerződések alapján végrehajtott-e olyan kifizetéseket, amelyek esetlegesen az USA jogszabályaiba (beleértve az Egyesült Államok Külföldön Kifejtett Korrupt Gyakorlatokról szóló törvényét („FCPA”)) vagy a Társaság belső szabályozásaiba ütköznek. A belső vizsgálattal kapcsolatban a Társaság Audit Bizottsága tájékoztatta az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát („DOJ”), az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét („SEC”), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. 

Az általa begyűjtött iratok és egyéb bizonyítékok alapján a White & Case előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy okkal feltételezhető négy, 2005-ben kötött tanácsadói szerződés esetében, hogy azokat nem megfelelő céllal kötötték. Megállapították továbbá, hogy 2006-ban bizonyos munkavállalók a vizsgálat számára releváns bizonyítékokat semmisítettek meg. A White & Case talált több olyan szerződést a macedón leányvállalatunknál is, amelyek további vizsgálatot tettek szükségessé. 2007 februárjában az Igazgatóságunk úgy határozott, hogy ezen további szerződéseket és minden kapcsolódó vagy hasonlóan megkérdőjelezhető szerződést vagy kifizetést is át kell tekinteni, és ezekre is kiterjesztette a vizsgálatot. 

Az Audit Bizottság 2009. december 2-án átadta a Társaság Igazgatóságának a „Vizsgálati Jelentés a Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottsága számára” című, 2009. november 30-i keltezésű jelentést (a „Végleges Jelentés”). Az Audit Bizottság jelezte, hogy megítélése szerint, a White & Case a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján elkészített Végleges Jelentés átadásával befejezte a független belső vizsgálatot. 

A Végleges Jelentés az Audit Bizottság és jogi tanácsadója rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az alábbi megállapításokat és következtetéseket tartalmazza: 
- Az Audit Bizottság és tanácsadója által a vizsgálat során megszerzett információk „azt mutatják, hogy a Magyar Telekom, a TCG és a Makedonski Telekom legfelsőbb vezetői szintjén szándékos szabálytalanságok történtek és a jogszabályoknak való megfelelés iránti elkötelezettség hiánya volt tapasztalható a vizsgálat alatt álló időszak során”. 
- Mint azt a Társaság korábban közzétette, a montenegrói szerződésekkel kapcsolatban „elégtelenek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a négy tanácsadói szerződés alapján történt hozzávetőlegesen 7 millió euró kiadás […] törvényes üzleti célokat szolgált” és „meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy ezen kiadások törvénytelen célokkal kapcsolatosan történtek.” Ezen szerződések nem megfelelően kerültek be a Társaság és/vagy érintett leányvállalatainak pénzügyi nyilvántartásaiba. Mint az korábban közzétételre került, a Társaság pénzügyi beszámolóiban időközben már felülvizsgálta ezen szerződések számviteli minősítését, azért, hogy megfelelően kerüljenek elszámolásra ezen kiadások. 
- Mint azt a Társaság korábban közzétette, bizonyíték van arra, hogy bizonyos korábbi munkavállalók szándékosan a Társaság és kapcsolt vállalkozásai Macedóniában folytatott tevékenységére vonatkozó dokumentumokat semmisítettek meg. 
- 2000 és 2006 között a Társaság és macedón leányvállalatai akkori felső vezetőinek egy kis csoportja jóváhagyott hozzávetőlegesen 24 millió euró kiadást több mint 20 kétesnek minősülő tanácsadói, lobbi tevékenységre vonatkozó és más jellegű szerződés alapján (ideértve a Társaság és/vagy leányvállalatai által egy ciprusi tanácsadó cég kapcsolt vállalkozásaival kötött szerződéseket). A Végleges Jelentés azt a következtetést tartalmazza, hogy „a rendelkezésre álló bizonyítékok nem igazolják, hogy az ezen kifizetések alapjául szolgáló szerződések törvényesek lettek volna”. 
- „A bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a szerződések rendelkezései ellenére, a szerződések egy része a macedón kormánytól megszerzendő szabályozási vagy más előny céljából került megkötésre. A Társaság, illetve érintett leányvállalatai általában megkapták a megszerezni kívánt előnyt, majd kifizetéseket teljesítettek egy vagy több kétes szerződés alapján. Továbbá bizonyíték van arra, hogy a többi érintett szerződés szintén törvénytelen volt és azok forrást teremtettek olyan célokra, amelyek eltérnek a szerződések szövegében megjelölt céloktól.”  
- Ezen szerződések megkötésével és az azok alapján történt kiadások jóváhagyásával a korábbi felső vezetők tudatosan hozták létre, alakították és hagyták jóvá a következők többségével vagy mindegyikével jellemezhető ügyleteket: 
         - a belső ellenőrzési pontok szándékos megkerülése;  
         · hamis és félrevezető társasági dokumentumok és nyilvántartások;  
         · nagyfokú korrupciós kockázattal járó körülmények esetén a szerződő partnerek és a megbízottak átvilágításának és teljesítésük figyelemmel kisérésének hiánya;  
         · a teljesítésre vonatkozó bizonyítékok hiánya; és   
         · nem a kifizetések alapját képező szerződésekben meghatározott célokat, hanem kizárólag kormányzati segítséggel elérhető, a Társaság javára szolgáló előnyök megszerzését szolgáló kiadások.  

A Végleges Jelentés kimondja, hogy „a Vizsgálat nem tárt fel macedón kormányzati tisztviselők, vagy politikai pártok vezetői által kapott kifizetéseket igazoló bizonyítékot.” Ugyanakkor az Audit Bizottság jogi tanácsadójának nem volt hozzáférése olyan bizonyítékokhoz, amelyek lehetővé tették volna ezen kiadások végső kedvezményezettjeinek az azonosítását. 

A Végleges Jelentésben semmi sem utal arra, hogy a Társaság jelenlegi felső vezetői vagy igazgatósági tagjai bármilyen szabályt megszegtek volna. 

Mint azt a Társaság korábban közzétette, a Társaság a független vizsgálat által korábban feltártak kezelésére javító intézkedéseket léptetett életbe. Ezen intézkedések magukban foglalták a Társaság belső kontroll folyamatainak felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére irányuló lépéseket, valamint a Társaság Megfelelőségi Programjának bevezetését is.  

A fenti intézkedésekre tekintettel, a Végleges Jelentésben foglaltak nem teszik szükségessé a Társaság Megfelelőségi Programjának változtatását. Ez a következtetés az Audit Bizottsággal megvitatásra került, és az Audit Bizottság nem tett javaslatot a Társaság megfelelőségi programjával és belső kontroll folyamataival kapcsolatban.

A Társaság folyamatosan vizsgálja a Társaságnak esetlegesen kárt okozó személyekkel és szervezetekkel szembeni lehetséges jogérvényesítési lehetőségek természetét és körét. 

Mint azt a Társaság korábban bejelentette, a DOJ, a SEC és a Macedón Köztársaság Belügyminisztériuma vizsgálatot indítottak a Társaság bizonyos, a belső vizsgálat körébe is tartozó tevékenységeire vonatkozóan. Továbbá, a magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntette és más bűncselekmények gyanúja alapján nyomozást indított a belső vizsgálat körébe tartozó egyes tevékenységekkel kapcsolatban. Mint azt a Társaság korábban szintén bejelentette, a magyar Nemzeti Nyomozó Iroda („NNI”) nyomozást indított a folyamatban lévő belső független vizsgálattal kapcsolatos kifizetések vonatkozásában hűtlen kezelés gyanúja miatt, valamint a munkavállalók személyes adataival a belső független vizsgálat keretében történt esetleges visszaélés ügyében. Továbbá, a Montenegrói Legfőbb Államügyész szintén nyomoz a Társaság montenegrói leányvállalatának a belső vizsgálat körébe tartozó tevékenységeire vonatkozóan, és a Társaság montenegrói leányvállalatától információkat kért a releváns szerződésekkel kapcsolatban. Ezen hatósági vizsgálatok folyamatban vannak és a Társaság folyamatosan együttműködik a hatóságokkal. 

Mint azt a társaság korábban közzétette, külső jogi tanácsadóján keresztül megbeszéléseket kezdett a DOJ-vel és az SEC-vel a Társasággal kapcsolatos vizsgálataik egyezség útján történő lezárásának lehetőségével kapcsolatban. A Társaság még nem jutott megállapodásra sem a DOJ-vel, sem az SEC-vel a vizsgálatok lezárásával kapcsolatban, és a megbeszélések mindkét hatósággal folyamatban vannak. Lehetséges, hogy nem tudunk egyezségre jutni ezen hatóságokkal. A vizsgálatok bármilyen módon történő lezárása büntető vagy polgári jogi szankciókhoz vezethet a Társasággal, illetve leányvállalataival szemben, beleértve a pénzbüntetést és/vagy a vagyoni előny elvonását, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a Társaság pénzügyi helyzetére, működési eredményeire illetve cash flow-jára, valamint további változtatások lehetnek szükségesek a Társaság üzleti tevékenységében és megfelelőségi programjában. A Társaság nem tudja előre jelezni, illetve megbecsülni, hogy a DOJ, illetve SEC vizsgálatok egyezséggel történő lezárására sor kerül-e, és ha igen, mikor, illetve bármely ilyen egyezség feltételeit és egyéb jellemzőit, ideértve az esetleges pénzbüntetés és/vagy a vagyoni előny elvonásának mértékét, továbbá ezen vizsgálatok végső kimenetelét, valamint a vizsgálatok lezárásnak a pénzügyi beszámolóinkra és/vagy működési eredményeinkre gyakorolt hatását, ha lesz ilyen. Ezért a Társaság a 2010. december 31-i pénzügyi beszámolóiban a vizsgálatokra nem képzett céltartalékot. 

A Magyar Telekom 2010-ben 2,3 mrd Ft-ot fordított a vizsgálatokra, amelyet a Csoportközpont egyéb működési költségei tartalmaznak. 

A Magyar Telekomról

A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója, amely a telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skáláját nyújtja, beleértve a vezetékes és mobil telefonos, az adatátviteli és nem hangalapú, valamint az információtechnológiai és rendszerintegrációs szolgáltatásokat. Üzleti tevékenységét két üzletágán keresztül látja el: Lakossági Szolgáltatások (az otthonokhoz kapcsolódó T-Home és a mobil kommunikációs T-Mobile márka); Vállalati Szolgáltatások (T-Systems márka). A Magyar Telekom többségi tulajdonosa a Makedonski Telekomnak, Macedónia legnagyobb vezetékes és mobilszolgáltatójának, és többségi részesedéssel rendelkezik a Crnogorski Telekomban, Montenegró legnagyobb  távközlési szolgáltatójában. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21%) a MagyarCom Holding GmbH, amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona.

Ezen befektetői közlemény jövőre vonatkozó kijelentéseket is tartalmaz. Azon megállapítások, melyek nem múltbeli eseményekre vonatkoznak (azaz a véleményünkre és várakozásainkra vonatkozó kijelentések), jövőre vonatkozóak. Ezen kijelentések a jelenlegi terveken, becsléseken és előrejelzéseken alapulnak, ezért nem lenne helyes ezen kijelentésekre a kellő mértéket meghaladó módon támaszkodni. A jövőre vonatkozó kijelentések azon időpontbeli állapoton alapulnak, amelyben ezen állítások elhangzanak, s nem vállalunk kötelezettséget arra nézve, hogy a kijelentések bármelyikét új információk vagy jövőbeli események alapján a továbbiakban nyilvánosan frissítsük, módosítsuk.

A jövőre vonatkozó kijelentések önmagukban rejlő kockázatokkal járnak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy számos olyan fontos tényező van, amelynek hatására a tényleges eredmények lényegesen eltérhetnek az előretekintő jellegű megállapításoktól. Az ilyen tényezőket többek között a 2009. december 31-én végződött évre vonatkozó, 20-F formátumú éves jelentésünk is részletezi, amelyet az Egyesült Államok Tőzsde- és Értékpapírfelügyeletéhez, azaz a U.S. Securities and Exchange Commissionhoz (SEC) nyújtottunk be.

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készített kimutatások mellett a Magyar Telekom nem-GAAP pénzügyi teljesítménymutatókat is közzétesz, többek között EBITDA, EBITDA ráta, rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA, rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA ráta és nettó adósság mutatókat. Ezek a nem-GAAP mutatók kiegészítik, nem pedig helyettesítik az IFRS szerint közzétett információkat. A nem-GAAP pénzügyi teljesítménymutatók nem azonosak sem az IFRS, sem más, általánosan elfogadott számviteli elvek szerint készített mutatókkal. Előfordulhat, hogy más társaságok ezeket a fogalmakat más módszertan szerint határozzák meg. A fogalmak értelmezéséhez további részletes információ található a pro forma számok összeegyeztetése oldalon, amely megtalálható a Magyar Telekom Befektetői Kapcsolatok honlapján: www.telekom.hu/befektetoknek.