A vízen válnak szabaddá

Pereg a film, és érzem, hogy összeszorul a szívem. Nem is annyira a szomorúságtól, mint inkább a meghatódottságtól. A képkockákon egy evezősbajnokság küzdelmes és a győzelemtől boldog pillanatait látom. A célban mozgássérült gyerekek kezei lendülnek a magasba.   

A Pető Intézetben működő adaptív (mozgássérült) evezősprogramot személyi indíttatás hívta életre. Túri Ibolyának, az intézet főtitkárának fejében, miután férje evezősversenyén egy felnőtt adaptív evezősfutamot látott, megfogalmazódott az ötlet, hogy az intézet gyerekei is tanulhatnának evezni. Az Országos Evezős Szövetséggel végül tavaly ősszel aláírták az együttműködési megállapodást, s a Magyar Telekom pályázatán elnyert támogatásnak köszönhetően fedezni tudták a program egész éves költségét.  

Mi a program orvosi háttere?

A Pető Intézet gyerekei a központi idegrendszer károsodása miatt sérültek, tehát szülés előtt, közben vagy születést követően jön létre a központi idegrendszer sérülése, amely által érintett lesz az izomtónus, a testtartás, a mozgáskoordináció és az egyensúly-érzékelés, és ez kihat vagy kihathat minden további képességterület fejlődésére. A köztudattal ellentétben ez nem betegség, hanem egy rendkívül összetett tünetegyüttes. A tünetek ritkán tűnnek el nyomtalanul, de a konduktív módszerrel – amelyről a Pető Intézet híres – jelentős mértékű fejlődés érhető el. Minél korábban kezdjük el a gyerekek fejlesztését, annál jobb eredményt érhetünk el. Az úgynevezett rávezetés módszerével megtanítható az, ami automatikusan, babakorban nem alakult ki, és megelőzhetők a kóros fejlődési minták. A konduktív módszer mellett felismertük a sport szerepét is, amely által további fejlődés érhető el akár fiatal kamaszkorban is. Az evezős programban részt vevő 10–16 év közötti korosztálynak jelentősen fejleszthető az erő- és állóképessége, az izomzata, a járásképessége és a tartása is.  

Olyannyira, hogy versenyeken is indulhatnak?

A gyerekek fejlődését az országos versenyeken elért, a Magyar Evezős Szövetség által jóváhagyott helyezések és eredmények bizonyítják. S azon túl, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, szeretnénk a bázisa lenni a hazai adaptív evezés utánpótlásának, s reménykedünk abban, hogy a mi gyerekeink közül kerülnek majd ki azok, akik képviselhetik hazánkat a nemzetközi versenyeken és talán majd a paralimpián is. Az utánpótlás-nevelés mellett az intézet célja, egyben a hitvallása is, hogy a sport és azon belül az adaptív evezés az integrációhoz vezető út vagy annak egyik fontos állomása. Szeretnénk a gyerekeket iskolai, munkahelyi integrációra felkészíteni, fontos számunkra, hogy a társadalomba illeszkedéskor már valóban egy közösséghez tartozhassanak, és érezzék azt, hogy baráti körük alakul ki akár ép gyerekekkel is.  

Mennyire nyitottak a gyerekek?

Az ép gyerekek nagyon nyitottak. Azáltal, hogy egy egyesületbe járnak, együtt edzenek, készülnek egész évben és – természetesen külön számban, de – ugyanazokon a versenyeken vesznek részt, magától értetődően elfogadják mozgássérült társaikat, s a versenyeken ugyanúgy tapsolnak, szurkolnak nekik. A Pető Intézet evezősei is érzelmileg nyitottabbakká váltak, kezdeményezőbbek lettek, és hihetetlen erőt ad nekik a sikerélmény. A vízen szabadok, nem érzik úgy, hogy különböznének másoktól. Amíg mi a parton izgulunk, ha kicsit jobban feltámad a szél, ők óriási bátorsággal eveznek tovább. 

Hogyan néz ki egy edzés?

Vannak őszi és tavaszi edzéseink. Amikor az idő alkalmas, az Országos Evezős Szövetségnek a soroksári Duna-ágon található vízitelepén szállunk vízre; ha beköszönt a hideg idő, úgynevezett száraz edzéseket tartunk. Vagy ergométeres, vagyis evezőgépen történő edzésen vesznek részt a gyerekek, vagy a szövetség tanmedencéjében, egy fix hajóban tanulják a technikát és az együtt evezést. A versenyzők egyébként sportorvosi engedéllyel rendelkeznek, a felkészülés pedig szakedzők irányításával történik.

Mennyiben különbözik az adaptív hajó egy átlagostól?

A hajókra talpak, úgynevezett bóják vannak szerelve, amelyeknek az egyensúly tartásában van szerepe. Mivel a versenyzők fixen ülnek a hajóban – nem „kocsiznak” előre-hátra, mint az ép versenyzők –, az evezőlapátnak is rövidebb a szára.  

A Hozzáad programon keresztül nyert adománynak hol lesz a helye?

Tavaly a Telekom nélkül nem lett volna lehetőségünk elindítani a programot, idén pedig a támogatásnak köszönhetően folytathatjuk, amit elkezdtünk. Az evezés – mint sok más sport – nem olcsó. A speciális felszerelést, az eszközöket eddig csak bérelni tudtuk, most adaptív hajókat, lapátokat fogunk tudni vásárolni, és mindazt, ami ahhoz kell, hogy egy mozgássérült is biztonságosan ülhessen a hajóban.