Milyen itt dolgozni?

Molnár Zoltán

---

Kibervédelmi szakember

Mit csinálsz a Telekomnál és mióta?

Jelenleg a Cybersecurity CoE (Center of Expertise) implementációs csoportját vezetem, immár két éve. Összességében 16 éve dolgozom a Telekomnál. 2009 augusztusában kezdtem szolgáltatáslétesítőként és hibaelhárítóként. Munka mellett az Óbudai Egyetemen tanultam, és az évek során pozíciók szintjén is egyre közelebb kerültem az IT és IT-biztonsági területekhez kihasználva a cégen belüli fejlődési lehetőségeket.

Wow, ez egy remek (belső) karrierút!

Köszönöm, én is büszke vagyok rá.

Mesélj kérlek erről az IT biztonság megoldásról, amit a terület kínál.

A menedzselt határvédelmi szolgáltatás több mint 11 éve van jelen a piacon. Akkoriban az IT-biztonsági megoldások jóval drágábbak voltak, és nem minden tűzfal rendelkezett korszerű funkciókkal. Még a nagyobb cégek sem feltétlenül engedhették meg maguknak azokat a tűzfalakat, amelyek képesek voltak például webes tartalmak kategória szerinti szűrésére vagy peer-to-peer forgalom blokkolására. Ekkor jöttünk mi a képbe: kitaláltuk, hogy a vállalati forgalmat áttereljük a központunkba, ahol egy modern tűzfalon, az ügyfelek igényei szerint szűrjük azt. Lassan ment a megoldás térnyerése, de a termék újragondolása nagy lökést adott.

Az én feladatom a műszaki tervezés volt: az eszközportfólió, a termék működésének kidolgozása, valamint az elemek konfigurálása. Emellett aktívan részt vettem a dokumentáció és a termékesítés folyamatában is. Kifejezetten élveztem a projektet, mert betekintést adott más szakterületek működésébe is.

Ha van menedzselt szolgáltatás, akkor nem menedzselt is létezik?

Kétféle van: a projektalapú tűzfal-implementálás, amikor egy vállalati ügyfél rendel egy eszközt, azt telepítjük neki, de az üzemeltetés már az ő dolga lesz. Ezt nevezhetjük nem menedzseltnek, de ez inkább projektalapú. A menedzseltnél pedig gyakorlatilag mindent mi csinálunk proaktívan. Mi végezzük a tűzfalak frissítését, mi választjuk ki, hogy milyen operációs rendszer verzió fusson rajta, mi végezzük a forgalom elemzését. Sokféleképpen személyre szabható a szolgáltatás. Ha például az ügyfél azt szeretné, hogy egy adott oldalt blokkoljunk, akkor az nem lesz elérhető. Ha erről szeretne egy heti riportot, megkapja.

Van bármi különlegessége ennek a szolgáltatásnak, ami miatt mást ad, vagy más vele nektek dolgozni?

Ellentétben a klasszikus modellel, ahol az ügyfél beruház, eszközt vásárol és saját maga üzemeltet, itt nincs szükség előzetes nagy beruházásra. A szolgáltatás havidíjas, így költséghatékonyan és jól tervezhetően működik. Nem kell saját IT-biztonsági szaktudás az ügyfél oldalán, mert ezt is mi biztosítjuk. A frissítéseket és a teljeskörű karbantartást is mi garantáljuk. A skálázhatóságot különböző eszközméretek és csomagok biztosítják, és akár más menedzselt szolgáltatásokkal is kombinálható.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy ez is egy olyan terület, ami szinte láthatatlan, amikor minden jól megy, de ha gond van, annak nyoma marad.

Igen, ez a munka egyébként pont ezért jó és rossz egyszerre, mert ha jól csinálunk mindent, akkor nem történik semmi. Védjük azt, amit védeni kell és csönd van, de ha jön a baj, akkor bizony minket is elővehetnek. De pont az ilyesmit igyekszünk elkerülni azzal, hogy megtesszük a szükséges óvintézkedéseket.

Vannak érdekes példáid támadási kísérletekre?

Az egyik általunk is használt eszközben volt egy sérülékenység, amit egy hackercsoport próbált is kihasználni. Az egyik tűzfalunk esetében látszólag ez majdnem sikerült is, de szerencsére a gyártóval közösen viszonylag hamar fel tudtuk venni a szálakat, és gyakorlatilag a bejelentéstől számítva pár órán belül már telepítettük a tűzfalra a legújabb frissítést. Sőt, mivel féltünk attól, hogy kompromittálódott az eszköz, azon a hétvégén ki is cseréltük a teljes tűzfalrendszert új eszközökre. De ez így azért elég meredek volt.

Olyan esetünk is volt, amikor egy polgármesteri hivatalnál kapott valaki egy e-mailt, hogy "gratulálunk, nyert egy iPhone-t, kattintson a levélre, hogy átvehesse". A hivatal egyik munkatársa ezt komolyan is vette, rákattintott, és a teljes informatikai hálózatuk megbénult. Ez egy csütörtök estén történt, de péntek reggelre már helyreálltunk egy teljesen új tűzfalrendszerrel, majd működött is nagyjából minden, aminek működnie kellett.

Ilyenkor megvan a protokoll, hogy milyen lépések vannak, ki mit csinál? Valaki megnyom egy óriási piros gombot, és életbe lép egy vészforgatókönyv?

Ez pontosan így van. Van egy vészforgatókönyv, amit ilyenkor követünk. Az első és legfontosabb az, hogy az összes kábelt kihúzzuk, amit csak lehet, ezzel elvágjuk az internettől a hálózatot. Utána szépen elkezdjük feltérképezni, hogy meddig jutott a vírus, mi az, amit esetleg elértek, ami kompromittálódott, majd fokozatosan visszaállítjuk mind a hálózatot, mind pedig az adatokat.

Legtöbbször az adatokra mennek a hackerek, titkosítják őket, majd váltságdíjért cserébe kínálják a kulcsot hozzá, amit aztán vagy odaadnak, vagy nem.

Mit szeretsz a legjobban a munkádban?

Azt, hogy nincs két ugyanolyan ügyfél, nap vagy megrendelés. A kihívások szempontjából ez előnyös, a szolgáltatáséról már kevésbé. Nehéz sablonosítani, minden ügyfél számára működőképessé tenni valamit. A terület szakmai közössége is jó, többek között azért,mert nem túl nagy, hiszen kevés ember foglalkozik ezzel Magyarországon.

Mit nem tudnak, vagy értenek félre az emberek az IT biztonsággal kapcsolatban?

Az emberek általában nincsenek tisztában azzal, hogy mit is jelent az IT biztonság. Sokan azt hiszik, hogy annyiban kimerül, hogy a számítógépre telepítve van egy antivírus program, és azzal rögtön minden támadás ki van védve, de valójában nagyon nem így van. A humán faktor gyengeségeire rendszeresen felhívjuk a figyelmet az ügyfeleknél. Lehetünk mi bármennyire jó szakemberek, telepíthetünk akármilyen IT biztonsági tűzfalat, antivírus megoldást, logelemző rendszert, bármit, ameddig a felhasználó rákattint az ingyen telefonra és a 15%-os kuponra. Ez ellen csak oktatással tudunk védekezni, ezért ez is állandó feladatunk.

Mészégető Marcsi

---

A Telekom Hello Szülő főszerkesztője

Mivel foglalkozol a Telekomnál, hogyan indult a karriered?

A vállalati kommunikációs csapatban dolgozom, belső kommunikációs felületekért felelős szakmai vezetőként. A karrierem nagyon hamar felfelé ívelő pályára állt, köszönhetően a munkatársaim támogatásának, illetve annak, hogy az utamba kerülő nehézségekből jól tudtam kijönni. Ha visszanézek a 3 évvel ezelőtti önmagamra, nem gondoltam volna, hogy minderre képes vagyok.

Mik a területed legnagyobb kihívásai?

Maga a belső kommunikáció, mint terület nagyon sokat változott az elmúlt években globális szinten. Ugyanazokkal a nehézségekkel küzdünk, mint bármilyen tartalomgyártó: óriási a zaj, az emberek leterheltek, és a legtöbben nem szívesen bújunk ki a saját buborékunkból, tartalomfogyasztási szempontból sem. Azaz a tendenciákat figyelembe véve el kellett mozdulnunk a szigorú, corporate nyelvezettől és olykor a tartalmaktól is, hogy célt érjünk. De megéri: hogy adatot is hozzak, friss kutatások szerint a hatékony belső kommunikáció például 50%-kal csökkenti a fluktuációt.

A Telekom előtt újságíróként dolgoztam, így a kihívások egy része nem ismeretlen előttem, de azért van bőven új a nap alatt. Izgalmas például, hogy most egy viszonylag kicsi - újságírói szempontból legalábbis - 5500 fős célcsoporthoz szólunk, amelynek tagjai eszméletlenül széles spektrumon mozognak. Z generációsok és nyugdíj előtt álló baby boomerek is vannak közöttük. A célcsoport egyes tagjait érdekli az egészséges életmód, de akadnak olyanok is, akiknek eszméletlen mély értése van a technológiai témák kapcsán. Ez a két érdeklődés egy klasszikus online magazinnál a legritkább esetben találkozik.

De nem csak a belső kommunikációért felelsz.

A belső kommunikáció a szigorúan vett feladatom, de emellett vannak még egyéb szerepeim is a Telekomon belül. Van egy Magenta Podcast nevű csatornánk, ami rádióban (Spirit FM) és a Spotify-on is hallgatható, itt társműsorvezetőként dolgozom. Emellett a Telekom szülőket segítő platformja, a Hello Szülő főszerkesztője vagyok, ahol a klasszikus szerkesztőségi feladatokon túl alkalomadtán különféle műsorokat vezetek a platform színeiben.

Hogyan jött létre a Hello Szülő platform, és mi a célja?

A Telekom aktivista márkaként aposztrofálja magát, ez annyit jelent, hogy szívesen lép be fontos társadalmi diskurzusokba, színterekre. A márkakommunikációs csapat már évek óta behatóan foglalkozik a családok helyzetével. Volt egy erre dedikált csapat, amely előállt az ötlettel, hogy szükség lenne egy platformra, ahol szülőknek szóló szakmai tartalmakat találnak az olvasók. Ebből az ötletből nőtte ki magát a Hello Szülő, a platform idén ünnepli 2. szülinapját, és szép olvasóbázissal büszkélkedhet. Nem csak a digitalizációt érintő témákat dolgozunk fel, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ebben a topikban úgy érezzék a szülők, hogy hozzánk bátran fordulhatnak.

Milyen eszközeitek vannak még a cikkeken túl?

Az oldalon videókat, podcasteket találhatnak a látogatók, de vannak letölthető anyagaink is: munkafüzetek vagy akár órarendsablon. Sőt, van egy szuper családi digitális társasjátékunk, az Összhang, ami a menüből érhető el.

És az ilyen különleges kitelepülések, mint ami a Művészetek Völgyében volt?

A kezdetektől fogva fontos nekünk, hogy offline is találkozzunk az olvasóinkkal, ezért már az indulással egyidőben országos roadshow-ra indultunk. Ezeken az alkalmakon különféle témákat - a bátorság, a generációk közötti különbségek vagy a mese ereje - és egy előadót viszünk vidékre. A műsorvezetői szerepben pedig többnyire Holló Mártával - aki a roadshow ötletgazdája is egyben -, időnként pedig velem találkozhatnak az érdeklődők. Idén a Művészetek Völgyében is jelent voltunk, 10 napon keresztül, 10 különféle programmal készültünk a Kaláka Versudvarba látogatóknak.

Ezen a ponton megemlíteném egy másik együttműködésünket: az Edu&Fun Élményközponttal családi napokat szervezünk, amikre az olvasóink is regisztrálhatnak, ráadásul ingyenesen. De vannak náluk táborok és pályaorientációs felmérés is minden évben.

Nagyon sokrétű ez a platform, rengeteg dolgot csináltok. Milyenek a visszajelzések, és hogyan értékelitek a platform hatását?

A hatás mérése a legnehezebb. Látjuk a számokat, tudjuk pontosan, hogy hányan hány percet töltenek az oldalon, és büszkék is lehetünk. Van 60-80 ezer olvasónk havonta, ami szerintem egészen szép, tekintve, hogy nem publikálunk napi szinten, csupán havi 10-15 tartalommal frissülünk. Egy átlagos női magazinnál ennyi cikk jelenik meg naponta. Ugyanakkor azt már sokkal nehezebb megállapítani, hogy milyen valós hatással vagyunk a társadalomra.

Neked munkavállalóként, újságíróként ez a projekt mennyire áll közel a szívedhez, miben más ezzel foglalkozni, mint az egyéb feladataiddal?

Elmondhatatlanul közel áll hozzám. Az oldalon van egy bemutatkozóm, amiben többek között megemlítem, hogy a gyerekkorom okán tudom, hogy az, ahogy a gyerekeinkkel beszélünk, idővel a belső hangjukká válik. Hogy ez a hang szeretetteljes legyen, fontos egyfelől levenni a terheket a szülők válláról, másfelől pedig érdemes mutatni nekik olyan utakat, lehetőségeket, amelyek alternatívát jelenthetnek egy-egy nehéz szituban. Idealista vagyok, hiszek abban, hogy hatással lehetünk arra, hogy mentálisan egészségesebb gyerekek vegyenek körül bennünket, akikből aztán mentálisan egészséges felnőtt válhat. Az én szememben a legnagyobb siker az, ha lesz pár száz vagy ezer gyerek, akiknek a szülei a Hello Szülő hatására máshogyan nevelik fel őket, vagy egy kicsit jobban csinálják, mint csinálták volna nélkülünk.

Kovács Lajos

---

Ipari hálózatok védelmével foglalkozó Enterprise Architect

Milyen munkakörben dolgozol a Telekomnál és mióta?

2025. január 6-án csatlakoztam a Telekom csapatához, és az Enterprise Uniton belül vagyok Enterprise architect, presales területen. Főleg ipari nagyvállalati ügyfelekért felelek.

Mit csinál egy Enterprise architect?

A munka lényegi része abból áll, hogy a vállalati ügyfelekhez kijáró értékesítő kollégákkal (salesesekkel) karöltve termelőipari szereplőkhöz járunk, és beszélgetünk velük. Kettőnk közül nekem kell hozni a mélyebb szakmai tudást: olyan igényekre és problémákra is fel kell figyelnem technológiai szemszögből, amire a saleses kolléga esetleg nem figyel fel első hallásra, hiszen ő más feladattal van jelen az ügyfélnél. A fő fókuszunk, hogy transzformációs projekteket azonosítsunk és generáljunk az ügyfeleinknél. Ezek a projektek jellemzően modern, digitális megoldásokra épülnek, így fontos, hogy Enterprise architectként naprakész tudással támogassam kollégáimat és az ügyfeleket a helyes út megtalálásában

Mit csináltál korábban?

Nem dolgoztam előtte presales területen, eddig mindig a túloldalon ültem mint megrendelő. 25 évnyi ipari múltam van, ezalatt voltam mindenféle IT-vezető, építettem és vezettem IT-csapatokat, feleltem cégcsoportos architektúrákért, jövőképekért, alkalmazásokért, portfóliókonszolidációkért, mind IT, mind OT területen. OT (Operational Technology) alatt a termelés informatikáját értjük, olyan hardverek, szoftverek és rendszerek összességét, amik az ipari folyamatok, berendezések és infrastruktúrák fizikai működését irányítják és felügyelik. Az ipari cégeknél ez két teljesen elszeparált terület, két különálló informatika struktúra, külön hálózattal, külön biztonsággal. Más protokollokon beszélgetnek a gépek egymással, tehát ez egy teljesen külön világ. OT oldalon sokkal lassabban történnek a változások. Ott még teljesen normális, ha a Windows XP, a Windows 7 vagy embedded Windows CE-k üzemelnek, sőt még DOS-os gépek is előfordulnak. Ezeket ugyanúgy kell kezelni, mint a gépeket a másik oldalon: hálózatba kell őket kötni, védeni kell őket, adatokat kell róluk menteni.

Mesélj kicsit a kampányban szereplő projektedről!

Ebben a projektben egy magyarországi, alumíniumipari cég az ügyfelünk, az ő ipari hálózatuk biztonságáért felel az a rendszer, amit telepítettünk. Ez tulajdonképpen egy ugyanolyan monitoring rendszer, ami az IT-ban nagyon régóta működik, viszont az OT-ban ezek hiányosak. Ha valaki bedug egy pendrive-ot egy gyártósoron lévő számítógépbe, az ugyanúgy lehet vírusos, ugyanúgy kaphat bármiféle fertőzést, pont azért, mert ezek sokszor régi gépek. Ezeket külön kell védeni, mert olyan ipari jellegű protokollokon kommunikálnak, amiket a normál vírusvédelmi rendszerek egyszerűen nem ismernek.

Vannak ugye maguk a gyártógépek, azokon vannak mindenféle motorok és érzékelők, és azokat vezérli egy PLC-nek nevezett egység. Ezek a PLC-k vannak bekötve magasabb szintű vezérlésekbe. A védelmet már a PLC-k szintjén meg tudjuk valósítani, és végeredményben a leállási időket lehet azzal csökkenteni, hogy nem fertőződnek meg.

Pár évvel ezelőtt az egyik nagy multinacionális gyártó cég bekapott egy titkosító vírust, és a teljes cégcsoport, annak világszerte az összes leányvállalata leállt. De nem egy órára, hanem hónapokra. A vírus mindent letitkosított a rendszerben, át kellett állni kézi termelésre, mert nem tudták visszaállítani a rendszereket. Ezek az úgynevezett ransomware-ek úgy működnek, hogy elkezdik megfertőzni a gépeket, hónapokig ott lehetnek észrevétlenül, és egyszer csak aktiválódnak, aztán pedig megfertőznek mindent. Ez akkor egy komoly mérföldkő volt a termelő cégnél és Magyarorszgáon ez adott egy nagy lökést az ipari szereplőknek, hogy a rendszereik védelméért aktívan elkezdjenek tenni.

Ezek szerint az ipari szereplők is tudnak más kárán tanulni?

Van, aki igen. Amikor történik valami hasonló, akkor mindig van egy hype. Aztán eltelik pár év, és ellaposodik a dolog, és megint elkezdik azt hinni, hogy jó, hát ez úgysem történik meg velünk, most miért jönnének Magyarországra bárkit vagy bármit betámadni. De ez nem így működik, jönnek és betámadnak. Ha pedig elérik az ipari rendszereket, azzal nagyon nagy károkat tudnak okozni a termelő cégeknek.

Elég meggyőző erő az, hogy milyen lehetséges kieséseket lehet egy ilyen rendszerrel megelőzni?

Egyrészt ezzel is tudunk érvelni, másrészt pedig szerencsére az auditorok is fejlődnek, és ez is nekünk kedvez. Régen az auditor odament, megnézett három papírt, majd aláírta és nyugtázta a látottakat, akkor is, ha egyáltalán nem értett hozzá. Ma már ez nem így működik: szakértő auditorok szállnak ki és nem papírt kérnek róla, hanem élő demonstrációt a rendszerben. Az auditoknál sokszor most már a biztonságot is nézik. Az említett projektnél is egy auditkötelezettség mentén jelentkezett az igény a fenyegetettség csökkentésére.

Különleges neked ez a projekt bármilyen szempontból?

Számomra azért különleges, mert ez volt az egyik ilyen első projektem a Telekomnál, aminél a teljes folyamat során ott lehettem. Vállalati szempontból pedig erős referencia ez, mert bár az IT biztonsághoz kapcsolódó portfóliónk nagyon erős, mégis ez az első projektünk OT területen. Így nemcsak referenciát jelent számunkra, hanem sokat tanulunk is belőle.

Most, hogy egy ideje már itt vagy, hogy érzed magad, milyen benyomásod van eddig?

Nagyon pozitív. Korábban is multinál dolgoztam, de multi és multi között is hatalmas különbségek vannak. Nekem nagyon tetszik az elfogadás, amit a Telekomban tapasztalok: bárki lehetsz és ha teljesítesz, akkor jó vagy. Van egy perspektíva az ember előtt, hogyha megcsinálod, akkor igenis előrébb tudsz jutni, akár szakmailag, akár anyagilag. Hisznek neked, megbíznak benned, megbecsülnek, és hagynak dolgozni. A home office kérdés az IT-ban mindig egy puskaporos hordó, és ezen a területen is azt tapasztalom, hogy ezen nem pörög senki. Ha megcsinálod a dolgodat, akkor teljesen mindegy, hogy hol vagy. Úgyhogy a telekomos kultúra, és minden, amit magába foglal, az számomra teljesen ideális. Nagyon jól érzem itt magam.

Angyal Kata

---

A Telekom „Egészségesen és boldogan” program felelőse

Mióta vagy a Telekomnál, milyen utat jártál be, és most mivel foglalkozol?

20 éve dolgozom a Telekomnál, több területen is voltam vezetői asszisztensi pozícióban, 8 éve pedig HR-rel foglalkozom. Több témám, projektem is volt, foglalkoztam vezetőfejlesztéssel, az onboarding folyamatunk megújításával, részt vettem az agilis működés bevezetésében, jelenleg pedig well-being programok kialakításában és működtetésében veszem ki a részem. Erre a témára jött létre az "Egészségesen és boldogan" csapat, amiben összesen öten dolgozunk. Ha rangsorolni kéne az eddigi szerepköreimet, akkor a jelenlegi kerülne az első helyre.

Mi az Egészségesen és boldogan csapat célja?

A Telekomnál mindig is fontos volt az egészségmegőrzés, de fókuszáltan a téma a Covid után került igazán előtérbe, amikor az emberek már kezdtek visszatérni az irodába, és a karantén miatti bezártságot követően szerettük volna arra sarkallni őket, hogy újra aktívabb életet éljenek. Eleinte csak kisebb programokat szerveztünk: sport, túrázás; de idővel szépen kinőtte magát ez a feladatkör. Mostanra állandó programokkal támogatjuk a munkatársak mentális és fizikai egészségét, illetve vannak olyan időszakos kezdeményezések, amiket az aktuális trendeknek megfelelően szervezünk. Hozzánk tartozik a minden kollégának járó egészségügyi szolgáltatáscsomag, ami magába foglalja a járóbeteg ellátást és prevenciós vizsgálatokat is. De van például fogászati szűrőprogramunk is. A budapesti irodánkban egy zárt edzőterem is a kollégák rendelkezésére áll, illetve már negyedik éve hirdetünk bringás és gyalogos túrázós programot, amiben tavasztól őszig lehet a kilométereket gyűjteni, a végén pedig értékes nyereményeket sorsolunk ki. Minden évben a különböző világnapokra, hónapokra csatlakozva szervezünk programokat, például a női-férfiegészség, vagy a mellrák elleni küzdelem világnapján.

Mentális egészség oldalon minden kollégának és családtagjainak elérhető az Employee Assistance Program “Számíthatsz Ránk” szlogennel, aminek a keretein belül jogi, pénzügyi, életmód és pszichológiai témákban kaphatnak szakértői segítséget. 2025-ben nagy hangsúlyt kapott szervezetünkben a reziliencia erősítése. Célunk, hogy a telekomos kollégák változásokhoz való rugalmas alkalmazkodóképessége növekedjen. Ennek érdekében szakértői előadásokat szervezünk, illetve teszteket, kérdőíveket biztosítunk a kollégák számára, hogy felmérhessék, hol tartanak a reziliensen működés útján. A teszt kitöltése után az eredmény alapján digitális képzési platformunkon sokféle érdekes és fejlődést támogató anyagot érnek el a témában.

De üzemeltetünk például szépirodalmi könyvtárat is a Telekom Campuson. Szóval tényleg nagyon változatos és sokrétű a wellbeing programunk, és mindig igyekszünk megújulni, valami újdonságot hozni munkatársainknak. Ezeket a lehetőségeket a céges intraneten és egyéb belső kommunikációs csatornáinkon hirdetjük meg. A programnak létrehoztunk egy belső gyűjtő share oldalt, ahol később is visszanézhetik a kollégák az előadásokat, és itt találják azokat a rövid torna-, és jógavideókat, amikkel a nem Budapesten dolgozó kollégáinkat, valamint a front területeinken, a Call Centerben, üzletekben, terepen dolgozókat vagy a home office-ban lévőket igyekszünk támogatni. De több sportegyesület is működik, akiket támogat a Telekom, és általuk országosan is tudnak olyan közösségekhez kapcsolódni kollégáink, ahol a sport az összekötő kapocs.

Neked milyen konkrét feladataid vannak a csapaton belül?

Témafelelősként fogom össze a csapat munkáját, én tartom a partnerekkel, beszállítókkal a kapcsolatot, és koordinálom a projekteket. Csapaton belül megoszlanak a témák, többnyire egyéb HR-es feladatokat is ellátnak a kollégák.

Különlegesnek tartod azt, hogy ez így, ebben a formában létezik a Telekomnál?

Abszolút különlegesnek tartom, és főleg azért, mert óriási a paletta. Nagyon sok cég foglalkozik ezzel a témával, mert tudják, hogy a jó üzleti eredményekhez egészséges, magukat jól érző kollégák kellenek, viszont szerintem mi meghaladjuk az átlagot, az elvárt minimumnál többet akarunk nyújtani a kollégáknak. Gyakran előfordul, hogy szolgáltatók ajánlatait azért kell visszautasítsuk, mert nálunk már van ilyen program. Előre gondolkodunk, igyekszünk újítani, követjük a piaci trendeket, és a belső igényekre szabjuk azokat. Sokszor halljuk a frissen csatlakozott kollégáktól, hogy a korábbi munkahelyükön nem találkoztak ilyen széleskörű wellbeing palettával, mint a Telekomban. Ennél nagyobb elismerést nem is kaphat a csapatunk!

Mondasz egy-két példát, ami nem feltétlen kerül sokba, de mégis hasznos?

A budapesti irodánkban például fut egy "Ergo Break" nevű program: két gyógytornász járja körbe az irodát heti két alkalommal, és spontán átmozgató gyakorlatokat végeznek a kollégákkal az irodaterekben. Megkérdezik egy adott területen ülő kollégákat, hogy kinek van kedve csatlakozni, és 10 percben átmozgatják a testüket az ülőmunkából. Ez nemcsak a fizikai egészséget támogatja, hanem csapatépítő ereje is van. A gyógytornászok segítenek a megfelelő irodai ergonómia kialakításában is a munkaállomás elemeinek helyes beállításával. Ezt egy nagyon újító jellegű programnak tartom, és nem is olyan nagy befektetés. Nyilván költségesebb juttatás az a komplex egészségügyi szolgáltatás csomag, amivel panaszalapon, korlátlanul lehet szakorvoshoz fordulni és éves szűrésen részt venni. Azt látjuk, hogy nagyon nagy kihasználtsággal mennek a programjaink, szeretik a kollégák.

Azt mondtad az elején, hogy ha rangsorolni kéne az eddigi feladataidat, ez lenne az első helyen. Miért?

Mindegyik feladatköröm nagyon érdekes volt, és a legtöbb valahogy mindig kapcsolódott az emberek fejlődéséhez. Nagyon szeretem látni azt, amikor a kollégáknak olyat adunk, ami valóban hasznos, jobban vagyunk tőle, megtérül, beépül az életükbe. De amíg a korábbi szerepeimben csak egy-egy témával foglalkoztam, itt egy sokkal nagyobb területtel. A sport mindig az életem része volt, válogatott atléta voltam, de a mentális egészségemmel csak később kezdtem foglalkozni. Viszont a sportból megmaradt az, hogy mennyire fontos a fizikai egészség. Ezek a témák itt most egybegyúródtak, és úgy érzem, hogy megérkeztem, a helyemen vagyok!