Hogy telnek átlagosan a napjaid, mit csinál egy döntéstámogató szakértő?

A nyolc órából körülbelül öt telefonálással telik. A maradék időben meetingekre járok, vagy például ha szervezni kell valamit, akkor mondjuk terepszemlére megyek. Ezen kívül meg nyilván vannak operatív feladataim, adatrögzítés, hasonlók. Elsősorban Lubor Zatkot, a Magyar Telekom Chief Technology and IT Officerét támogatom. Lubor a műszaki terület optimális működéséért felel, legyen az Network vagy IT oldal. A munkája során abban segítem őt, hogy a stratégiailag fontos döntések meghozatala előtt ellátom támogató információval ahhoz, hogy a legjobb megoldást szállíthassa a területnek. Ez a támogatói tevékenység gyakran kiterjed átfogó felkészülési anyagok, prezentációk készítésére is, amiket, ha előadást kell tartania, a színpadra lépésekor hasznosíthat. Egyébként nagyon sokat kommunikálok a CTIO mellett a terület más vezetőivel is. Úgyhogy úgy tudnám összefoglalni, hogy próbálok egy kommunikációs hidat képezni a Tribe- és Hub Lead-ek meg a CTIO között. És mindebből az is ered, hogy nemcsak a CTIO-nek a munkáját támogatom, hanem gyakorlatilag az egész Technology Unit vezetőinek a munkáját segítem. Amit nagyon szeretek benne, az a rendezvényszervezés része, a demókat és a dolgozói fórumokat szoktam én szervezni.

Kinek, és miről szólnak ezek a demók?

Főként a Technology Unit munkatársainak szólnak, de egyébként voltak már, és lesznek is olyan alkalmak, amiket kinyitunk uniton kívülre. Nyilván ezt mindig megszoktuk nézni, hogy a téma, amivel érkeznek az előadók, az mennyire „TU-fajsúlyos”, és annak fejében akár kinyitjuk a teljes vállalat részére is. Egyébként négy pillér mentén rakjuk össze ezeket az anyagokat: innováció, hatékonyság, emberek és szervezet, a negyedik pedig az ügyfélfókusz. És ezek a témák forognak havi szinten, és gyakorlatilag a TU-s szakemberek vállalják azt, hogy ott ezekben a témákban a saját ötleteiket, témáikat elmondják. Ezen felül a dolgozói fórumokat szervezem, vagy például a különböző TU-s csapatépítő eseményeket. De ott van még az az e-sport bajnokságunk, aminek én vagyok a főszervezője. Mindig oda lyukadok ki, hogy iszonyúan sokrétű a munkám, és soha nincs két egyforma nap.

Mi járt a fejedben, amikor először hallottál az apaszabiról?

Az első gondolat az az volt, hogy fú, de király, annyival többet tudok így pihenni, de utána egyből leesett, hogy az nem az az időszak lesz, amikor pihenni fogok. Nem tudtuk, hogy mi előtt állunk, nekünk ez az első babánk, és abszolút nem voltunk komfortosak abban, hogy hogy kell fölkészülni erre, mi fog várni minket. Nyilván az ember fejében van valami, amire úgy készül, meg amire gondol, aztán utána a gyakorlatban az baromira nem úgy van.
Szerintem az egész családi atmoszférát jobban meg tudtuk teremteni azzal, hogy én otthon tudtam figyelni mindkettőjükre ebben az időszakban. Másrészt pedig iszonyatosan jó ez a pár hét arra, hogy a köteléket valahogy elkezdd kiépíteni a gyermekeddel, és sok ismerősen mondta például, hogy náluk nem volt ilyen apaszabira lehetőség, és hogy legelőször akkor tudtak kapcsolódni a gyerekkel, amikor mondjuk elmentek egy-két hétre nyaralni. Itt meg azért rögtön, és az, hogy vannak olyan szituációk, amikor te is tudsz pelenkázni vagy adott esetben etetni, az nagyon jó. Ott vagy a gyerekkel, és az első napjaiban te is aktív részese lehetsz ennek. Úgyhogy szerintem ezek azok, amikben a legtöbbet hozzáadott az apaszabi ahhoz, hogy tényleg egy kerek egész családunk legyen, és abban is biztos vagyok, hogy én is teljesen máshogy állok hozzá, vagy álltam hozzá a babához is, meg a páromhoz is. Utólag visszagondolva az első két hét életem legjobb két hete volt, amikor a babával hazamentünk. Gyorsan elment az idő, de mégis olyan meghitt és lassú folyással telt el ez a két hét. Ez volt a legjobb benne igazából, és ez visszahozhatatlan. Olyan időt ad ezzel a Telekom, amit soha többé nem tudsz visszajátszani.

Az apaszabi egy kezdeti segítség. Hogyan támogathat még a Telekom szülőként?

Szerintem a távmunka tud a legjobban, iszonyat nagy rugalmasságot ad. Természetesen, hogyha a munkaköri leírásod és a vezetőd megengedi. Amikor majd bölcsibe, oviba kell vinni a gyereket, azt szerintem tök jó, hogy el tudom majd vinni autóval és mondjuk nem nyolckor kell odaülni a számítógép elé, hanem elég fél kilenckor. Vagy biztos lesz majd olyan a szituáció, hogy beteg lesz, orvoshoz kell majd vinni. És ezekben tud segíteni a Telekom azzal, hogy dolgozhatok távmunkában abban az időben, amíg mondjuk ő beteg, ez szerintem iszonyat nagy segítség a szülőknek. Ez szintén későbbi dolog, és nem is juttatás, de például szerintem egy tök jó kezdeményezés ez a „muti hol dolgozol”. Már annyira várom azt, amikor a kisfiam, Zsombi majd azt kérdezi, hogy apu, te mit dolgozol? Megmutatom, hogy mit csinál apu, és behozom, körbejárok itt vele az irodában, lássa azt, hogy hogy néz ki egy munkahely. Én úgy veszem észre, hogy a kollégák is nagyon befogadóak ezzel kapcsolatban. Én ezt az időszakot várom nagyon. Engem az nagyon lenyűgözött, amikor apu bevitt az ő munkahelyére, és emlékszem tisztán, hogy megengedte, hogy én is küldjek faxot, és ez a régi írógépük volt, és akkor azzal írtam leveleket, szerintem elsős vagy másodikos lehettem. Nekem ezek tök jó élmények voltak, és valószínűleg ezért is akartam mindig is névjegykártyát. Láttam, hogy apunak ott vannak a névjegykártyái, volt egy mappája, és le voltak fűzve a névjegykártyák benne. Otthon mindig nézegettem őket, és szerintem ezek tök sokat számítottak abban, hogy bennem kialakult, hogy valami ilyen környezetben szeretnék majd dolgozni. Tehát nyilván ezért szeretném én is majd az én kisfiamat behozni ide, hogy legyen saját választása, de lássa azt, hogy apu ezzel foglalkozik, és hogy az ezzel jár, nagyjából így néz ki.

Mi a legjobb része a Telekomos létnek?

Az egyik az az, hogy iszonyatosan felkészültek szakmailag itt a kollégák, mindenki, akivel találkozom. Ezt azért szeretem, mert rengeteget lehet tanulni egymástól, és úgy látom, hogy minden kolléga nagyon szívesen segít abban, hogyha esetleg nem vagy naprakész egy témában, vagy nem azon a területen dolgozol, akkor leülnek veled, egy órában elmondják, és onnantól kezdve átlátod. Szerintem ez egy nagyon jó dolog, és érződik az, hogy tényleg, egy hajóban evezünk. Ez iszonyat jó érzés szerintem. A másik, amit én nagyon szeretek, - ez mondjuk függ a munkakörtől is -, hogy felhatalmazást adnak a vezetők, és ezt úgy látom, hogy az agilis módszertan is nagyon támogatja. Tehát felelős vagyok a saját feladataimért, és azokat úgy oldom meg, ahogy jónak látom, nyilván egyeztetve a szakmai vezetőkkel, de úgy látom, hogy ilyen szempontból szabad kezet adnak sok kérdésben a munkavállalóknak, és szerintem ez iszonyat nagy motivációt tud adni az itt dolgozóknak. És ami erre még kapcsolódik, és nekem nagyon tetszik, hogy elérhetőek a vezetők az összes szinten. Nem csak szakmai, de személyes oldalról is nagyon megközelíthetőek, emberiek, és ők is nagyon segítőkészek, nem látom, hogy nagyon nagy szakadék lenne emberi oldalról a vezetői szintek között, és ez nekem nagyon szimpatikus. Innentől kezdve az, hogy te hogyan menedzseled magad, csakis rajtad múlik.