Budapest, 2003. október 1.

Egy kerekasztal-beszélgetés során György Péter esztéta, Nyíri Kristóf filozófus, és Tóth László, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Piacelemzési Főosztályának vezetője több szemszögből vizsgálta a távközlési piac jelenét és jövőjét. A három szakértő arra kereste a választ, hogy mik a vezetékes- és mobiltelefon hosszú távú egymás mellett élésének feltételei.

Tóth László szerint a tévé mindennapossá válásával nem szorult ki a mozi, mint ahogy a digitális technika sem váltotta fel a nyomtatott könyvet. A vezetékes telefon sem tűnik el, csupán kell egy kis idő, míg megtalálja a helyét a mobil kihívásaival szemben. Az előfizetői számokban bekövetkezett stagnálás is a nemzetközi tendenciát követi.

A vezetékes telefon funkcióvesztését a Szonda Ipsos által a távközlési piacról készített átfogó kutatás adatai sem támasztják alá. Míg a mobiltelefont használók 78%-a tartja a mobiltelefonálást valamelyest helyettesíthetőnek SMS-ezéssel, a vezetékes telefonálást már csak 41%-uk esetében válthatja ki az SMS-ezés. Sőt, 44%-uk egyáltalán nem tartja helyettesíthetőnek a vezetékes telefont szöveges üzenetekkel.

A mobil sikertörténetének megkérdőjelezése nélkül Nyíri Kristóf elismerte, hogy a személyhez, nem pedig helyhez kötött mobiltelefonnak van egy pszichológiailag megbolondító hatása, melynek következtében a beszélgetések kezdetén helyre kell állítani a térkoordináták valódiságát. Soha nem tudhatjuk, hogy a hívott fél hol és milyen körülmények között tartózkodik éppen. A vezetékes telefonálás során a kommunikációnak nincsenek nyugtalanító aspektusai. Nyugodt, bensőséges hangulatot biztosít. A kommunikációs eszközhasználat eltérő pszichológiai, antropológiai aspektusait, a szerepkör változását tanúsítja az is, hogy míg régen a mobilszámunkat titkoltuk, ma már a lakásunkban található vezetékes telefonszám az, ami igazán privát információnak számít.

György Péter hívta fel a figyelmet az intimitáson túlmutató gyakorlati előnyökre és hátrányokra is. Példaként az augusztusi New York-i áramszünetet, a „black outot” említve, amely a vezetékes telefonálás egyértelmű diadalát hozta. A 110 Volton működő komputerek és ezáltal a mobilkommunikáció is megbénult. Ugyanakkor az elsötétült város telefonfülkéi előtt hosszú sorok kígyóztak.
A másik gyakorlati érv a vezetékes telefon mellett a rajta keresztül megvalósítható internetcsatlakozás. Sokan éppen ezért az internetet tekintik a vezetékes kommunikáció „mentőövének”.

A Szonda Ipsos felméréséből is kitűnik, hogy a stagnáló vezetékestelefon-használat számára az internet nem csupán a mentőöv szerepét tölti be, hiszen a statisztika szerint a legtöbb (61%) otthoni internetezési lehetőséggel bíró háztartás hagyományos vezetékes telefonon csatlakozik a világhálóra. Ezt követi a még mindig vezetékes ISDN-csatlakozás (14%), a kábeltelevízió (12%), majd holtversenyben az ADSL és a mobil (7%).