Budapest, 2018. február 8. 11:00

A fiatalok már nem különböztetnek meg analóg és digitális világot. A digitalizáció kulturális hatásait térképezte fel egy átfogó kutatásában a Kantar Hoffmann, a Magyar Telekom megbízásából. A kutatási eredményekből többek közt kiderül, hogy a fiatalabb generációk számára már nem értelmezhető a digitális világ megkülönböztetése a „valós” világtól, számukra nem érthetőek ezek a fogalmak.

A magyarok internethasználati szokásairól és a digitális fejlődés szemléletformáló hatásairól ad átfogó képet a Kantar Hoffmann Connected Life nemzetközi felmérése a 14 év feletti heti internetezőt körében, illetve az ezt kiegészítő etnográfiai és szemiotika vizsgálat, valamint 11 hazai szakértő háttérelemzése.

[+]

Az eredményekből kiderül, hogy az internetező magyarok naponta 2,5 órát töltenek átlagosan az on-line térben, a kapcsolódások fele telefonról, fele pedig PC-ről történik. Öt felhasználóból négy rendelkezik okostelefonnal, PC-je a válaszadók 88%-ának van, tabletet vagy más eszközt pedig csak minden hatodik internetező használ. A szolgáltatások vagy termékek online vásárlása a válaszadók 44%-ának már ismerős, azok viszont kevesen vannak, akik a napi fogyasztási cikkeket is ezen a csatornán szerzik be. Nagy népszerűségnek örvendenek ugyanakkor a közösségi média oldalak: a kutatásban résztvevők kétharmada használja naponta ezeket a felületeket, amelyek közül a Facebook-ot részesítik előnyben a legtöbben.

Az internet nem pusztán gyakorlati szinten változtatja meg az életünket: az általános szemléletünket is felülírja. Ennek egyik kiemelt aspektusa a digitális és a valós világhoz való hozzáállásban mutatkozik meg. A felmérés szerint az X és az idősebb generációk két külön térként értelmezik ezeket, és a valódit érzik természetesnek, komfortosnak és – ami a legfontosabb – értékesnek a másik ellenében. Ezzel szemben a fiatalabb, Alfa, Z és Y generációk többségének értelmezhetetlen a két dimenzió szétválasztása: számukra egyetlen világ létezik, amely valós, de digitalizálódott. Az X és Y generáció tevékenységeiben már kihasználja a digitális lehetőségeket. Az Z és Alfa generáció számára mindez természetes: ők digitális bennszülöttek.

A digitalizáció eszközt jelent az állandó tanuláshoz: a tudás megosztása mindegyik fél számára inspiráló és előremutató. Bár felgyorsítja a globalizáció térnyerését, a humanizálódás és a digitalizáció nem zárják ki egymást. A pozitív értékek (humanizálódás, közvetlenség, kapcsolódás, egyszerűség) a digitalizáció következtében nem sérülnek, sőt: a digitalizáció beépülésével, annak szolgálatába állítva alakíthatjuk és gazdagíthatjuk világunkat, derül ki a Kantar Hoffmann kulturális jelenségeket vizsgáló kutatásából.

Generációtól független tapasztalat a közvetlen környezet értékeinek felértékelődése. Az élhetőség, a közösség, az emberi lépték keresése egyre fontosabbá válik. A gyorsaság helyett a lassítás, az élet természetes folyásának élvezete, a könnyedség, a természetesség, az őszinte pillanatok kerülnek előtérbe, ezekben keressük személyes komfortérzetünket. A digitalizáció segíti a közösségek megtalálását, támogatók szerzését, bevonódást.

 „A digitalizáció már rég túl nőtt a technológián, sokkal inkább az emberekről, a különböző entitásokról, a társadalom átformálódásáról, kulturális változásokról szól. Így Magyarország egyik vezető infokommunikációs cégének egyértelmű a küldetése: hozzásegíteni az embereket ahhoz, hogy a digitalizáción keresztül mindenki aktív és teljes jogú részese lehessen annak a tüneményes kornak, amelyben élünk” – hangsúlyozta a Magyar Telekom vezérigazgatója. Christopher Mattheisen szerint a digitalizáció nyújtotta lehetőségek csak akkor tudnak érdemiek lenni, ha minél többek számára elérhetőek.

A Magyar Telekom és a Kantar Hoffmann kulturális jelenségeket vizsgáló kutatásának összefoglalója elérhető a http://digitalismost.hu/ oldalon.