Budapest, 2019. április 25. 09:00

Digitálisan generált katarzis

Lehet, hogy egy robot lesz a jövő Mozartja? Generálhat-e mesterséges intelligencia újabb portrét a mosolygó Mona Lisáról? Vagy inkább azt kéne kérdezni: lehetséges, hogy korunk legnagyobb művésze épp az az ember, aki ezt az intelligenciát megalkotja? A művészetre a humánum egyik legfontosabb megnyilvánulásaként gondolunk, hiszünk benne, hogy ez tesz minket emberré, s talán épp ezért viseljük különösen nehezen, ha kénytelenek vagyunk upgradelni, újraértelmezni ezt a fogalmat. A Magyar Telekom innovációs rendezvénysorozata, a MOST Fórum harmadik kerekasztal-beszélgetése kísérletet tett arra, hogy a digitalizáció korában definiálja újra a művészetek lehetséges szerepeit és jelentéseit.

A kreatív, alkotói gondolkodást és az intuíció képességét civilizációnk évezredek óta az emberi elme és lélek legalapvetőbb képességeként tartja számon. De vajon van-e jelentősége annak, hogy egy alkotást a lélek rezdülései szülnek, vagy akár egy algoritmus hozza létre, az ember által megadott számsorok alapján – ha mi magunk sem tudunk különbséget tenni a két végtermék, az ilyen módon elkészült mesterművek között?

A digitalizáció és a kultúra viszonya ugyanakkor nem csak az alkotó, hanem a befogadó, a közönség irányából is vizsgálható, sőt: a digitalizáció révén a közönség sokszor maga is alkotóvá lép elő. A technológia kínálta új lehetőségeknek köszönhetően minden eddiginél több kulturális terméket fogyasztunk, de ennek helyszíne már nem feltétlenül csak a múzeum, a koncertterem, a színház vagy a mozi. Bár vannak, akik a technológiai fejlődésben a klasszikus kultúra romba döntőjét látják, arra is számtalan példát találunk, amikor épp egy ötletesen felhasznált digitális eszköz révén sikerül megőrizni egy máskülönben pusztulásra ítélt értéket. A múlt és a jövő kulturális együttélésének szimbóluma, hogy a párizsi Notre Dame leégett és sokak által helyreállíthatatlannak ítélt tetőszerkezetét, épp egy közelmúltban készült lézeres „szkennelésnek” köszönhetően lehet majd mégis szinte tökéletesen rekonstruálni.

A Telekom idén indította el MOST Fórum nevű rendezvénysorozatát, melynek küldetése, hogy feltérképezze a digitalizáció terjedésének útjait, megmutassa, hogy életünk kiemelt területein milyen változásokat hoz a technológiai innováció. Az egészségügyről majd a munkaerőpiacról szóló első két rendezvény után április 24-én a kultúra világa került terítékre. A témáról Szentesi Éva író, a WMN főmunkatársa, Dr. German Kinga, a MOME egyetemi docense, Kónya Béla, a Ludwig Múzeum Műtárgyvédelmi és Restaurátor Osztályának osztályvezetője, Dr. Gyires-Tóth Bálint, a BME egyetemi adjunktusa és Vajdai Vilmos, a Katona József Színház színésze és a TÁP Színház alapítója beszélgettek.

„Élvezem, hogy az új digitális médiának köszönhetően ennyire közel kerültek hozzám az olvasóim, ahogy az is nagy élmény, hogy én magam is szinte testközelből követhetem a hozzám közel álló művészeket” – mondta a rendezvényen Szentesi Éva. Vajdai Vilmos ars poeticája is hasonló alapokon nyugszik. A színházi művész előszeretettel alkalmazza az új technológiai eszközöket, hogy ezek segítségével bontsa fel a műfajok, előadásmódok kereteit, hogy ennek révén újszerű színházi élményt teremtsen.

„A jövő művészete már elkezdődött a médiaművészet megjelenésével, és napjaink nagy digitális fordulata a múzeumi gyűjteményekben is jelen van. Egyre több művész használ technológiát, számítógépet, és egyre több műtárgy jelenik meg a közösségi média felületeken” – hangsúlyozta Kónya Béla restaurátor. A kiállítóterek szerepének átalakulásával kapcsolatban a MOME docense, German Kinga hozzátette: „digitális látványelemek és interpretációs eszközök ma már természetesen jelennek meg a kortárs múzeumokban, alátámasztják a műtárgyakban rejlő és azokhoz köthető tartalmakat, és talán egyre jobban lebontják azokat a láthatatlan falakat, amelyek az aurával (tévesen) felruházott múzeumi helyszíneket még mindig gyakran körbeveszik”.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a jövőben képes lesz-e mesterséges intelligencia kulturális termékeket létrehozni, Gyires-Tóth Bálint, a BME oktatója kiemelte: a mély tanulás alapú mesterséges intelligenciák ma már képesek bonyolult játékokban – például Go-ban – megverni a világ legjobb játékosait, művészi hatású festményeket és fotórealisztikus arcképeket generálni, illetve akár klasszikus vagy rock zenét is tudnak komponálni. Erre a kérdésre számtalan megvalósult példát láthattunk már, egészíti ki German Kinga: legutóbb egy bécsi kiállításon rajzolt egy robot a látogatók szeme láttára tájképet.

Az eseményen a T-Systems Magyarország NBIoT technológián alapuló, szenzoros műtárgyvédelmi megoldása és a MOME TechLab vonatkozó kulturális projektjei bemutatásra kerültek.

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő kerekasztal-beszélgetés a digitalizáció sportra gyakorolt hatását járja körbe május 30-án.