Budapest, 2020. június 12. 16:00

• Az Európai Bizottság 2014 óta a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató alapján követi nyomon a tagállamok digitális fejlődését.
• Az Európai Unió legfrissebb DESI jelentése (Digital Economy and Society Index) alapján Magyarország egy helyet javított, azaz a 21. helyen áll a 28 tagországot rangsoroló listán.
• Az index öt tényezőt vizsgál évről-évre: a hálózatok összekapcsoltságát, a humán tőkét, az internethasználatot, a digitális technológiák integráltságát és a digitális közszolgáltatásokat.
• A Magyar Telekom az elmúlt évek intenzív hálózatfejlesztésével járult hozzá ezekhez az eredményekhez. Vezetékes hálózatán már több mint 2 millió ponton - vagyis a magyarországi otthonok és vállalkozások 40%-a számára - kínál gigabites sávszélességet, emellett nemrég elindította kereskedelmi 5G szolgáltatását is.

A legfrissebb DESI jelentés szerint Magyarország a korábbi évekhez képest jelentősen előrelépett a digitális infrastruktúra tekintetében, a 7. helyen áll. A Szupergyors Internet Programnak és a piaci szereplők beruházásainak köszönhetően tovább nőtt a nagysebességű szélessávú lefedettség. A magas optikai elérés eredményeként pedig kiemelkedő a legalább 100 Mbps sebességű vezetékes szélessávú internet-hozzáférés igénybevétele, az uniós 26%-os átlaggal szemben Magyarországon 51%, valamint az 5G felkészültség tekintetében is az élen járunk. Az összes termékkosarat (vezetékes, mobil, konvergált) elemezve a szélessáv árát tekintve Magyarország a 16. helyen áll az EU-ban, míg a vezetékes szélessáv árát tekintve a 8. helyen áll.

A Magyar Telekom tevőlegesen is hozzájárult ezekhez az eredményekhez. Ügyfelei igényeinek jobb kiszolgálása érdekében évek óta nagy figyelmet fordít a hálózatfejlesztésre, 2015 és 2019 között 246 milliárd forintot költött Magyarországon a mobil- és vezetékes hálózatainak infrastruktúrafejlesztésére. Az önerős fejlesztései mellett további lendületet adott, hogy a vállalat pályázati úton európai uniós forrásokat is elnyert vezetékes hálózatfejlesztésre a Szupergyors Internet Program keretében. Ezeknek is köszönhetően mára átlépte a kétmilliót a gigabites elérések száma optikai- és kábelhálózatán. Ez azt jelenti, hogy a Telekom a hazai otthonok és vállalkozások 40%-ának már gigabites szolgáltatást tud kínálni. Emellett a szolgáltató idén áprilisban elindította kereskedelmi 5G szolgáltatását, amely 5G-képes készülékkel és arra alkalmas havidíjas díjcsomaggal használható Budapest és Zalaegerszeg bizonyos részein.  Az eddigieknél jóval nagyobb adatátviteli sebességet, alacsony késleltetést, és rengeteg hálózati eszköz csatlakozását lehetővé tevő 5G technológia számos új lehetőséget nyit majd az ipari és lakossági felhasználásban. A Telekom tervei szerint az év végére tovább növeli majd az 5G területi lefedettséget, hogy minél több ügyfele számára elérhetővé váljon a mobiltechnológia legújabb generációja.

A DESI jelentés adatai alapján a humán tőke tekintetében a 19. helyen áll Magyarország, a digitális készségek és a szakmai készségek messze elmaradnak az uniós átlagtól. Az uniós 33%-kal szemben csak a 16-74 év közöttiek 25%-a rendelkezik emelt szintű digitális készségekkel. Az IKT-szakemberek a munkaerő tekintetében az unió többi részéhez képest némileg alacsonyabb arányt képviselnek, Magyarországon ez az érték 3,7%, szemben az uniós 3,9%-kal.

Az internet használat tekintetében Magyarország a 14. helyen áll. Viszonylag alacsony mértékű, de pozitív az elmozdulás az internetet soha nem használók körének csökkenésében, a korábbi 16%-ról 14%-ra esett vissza a mutató értéke. Kiemelkedően magas a közösségi média használata, míg Magyarországon 86%, az uniós átlag 65%. Valamint jelentősen nőtt a videóhívások igénybevétele, a korábbi 60%-ról 75%-ra emelkedett, jóval megelőzve az uniós átlagot.

Továbbra is jelentős a lemaradás a digitális technológiák vállalkozások általi integrálásának területén, Magyarország a 26. helyen áll. A vállalkozások mindössze 6%-a támaszkodik a nagy adathalmazokon alapuló megoldásokra, az uniós átlag ezzel szemben 12%, valamint az uniós átlagtól elmarad a felhőalapú szolgáltatásokat igénybe vevők aránya is. Az e-kereskedelmet illetően, a magánszemélyek általi online vásárlás emelkedett, viszont a kkv-knak csupán 12%-a értékesített árukat online, szemben az 18%-os uniós átlaggal.

A digitális közszolgáltatások terén Magyarország két helyet lépett előre, a 24. helyen áll. Emelkedett, de az uniós átlagtól elmarad az e-kormányzati szolgáltatok használata és az űrlapok automatikus kitöltése is.