Budapest, 2022. november 23. 18:00
Magyarországon a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom Csoport jelentette be, hogy kísérleti programot indít a 4 napos munkahét tesztelésére. Pilot jelleggel négy hónapon keresztül négy csapat dolgozott négy napos munkarendben, változatlan alapbér mellett. A projekt hatékonynak bizonyult, így a vállalat további területek bevonásával folytatja a teszt időszakot 2023. augusztus végéig.
Október
végén zárult a 4 napos munkahét tesztidőszaka a Magyar Telekom Csoportban,
melynek legfontosabb célja az információgyűjtés volt. A 150 fővel indult pilot
programban 4 csapat vett részt: ügyfélszolgálati-, műszaki hibaelhárítással,
technológiai értékesítés támogatással, és SAP rendszerekkel foglalkozó terület.
A projekt során kiemelt figyelmet fordítottak
a gördülékeny munkaszervezés mellett a kollégák visszajelzéseire és hangulatára
is.
„
Nemzetközi
tapasztalatokra építve abból indultunk ki, hogy a három egybefüggő szabadnap a
munkával és a szabadidővel töltött időt kiegyensúlyozottabbá teszi, a kollégák
életminősége javul, és jól összehangolt munkaszervezés mellett nagyobb
hatékonysággal tudnak teljesíteni a munkahelyükön. A 4 hónapos teszt időszak
közvetlen tapasztalatainak, valamint az országos reprezentatív kutatásnak
köszönhetően rengeteg információt gyűjtöttünk az új típusú munkarend
előnyeiről, a felmerülő kérdésekről és a munkaerőpiac várakozásairól. A teszt
időszak sikeresnek bizonyult, így a bevont kollégák számát megduplázva, további
területekre kiterjesztve és új szempontokat vizsgálva folytatjuk a pilot-ot,
2023 augusztus végéig. Emellett arra bíztatjuk a munkaerőpiaci szereplőket, hogy
saját lehetőségeikhez mérten, csatlakozzanak a kísérlethez.
” – ismertette a
projekt eredményeit Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere.
A
4 napos munkarend kísérleti fázisában végzett felmérések bíztató eredményt
mutatnak: a fix munkaidőben ügyfélkapcsolati feladatokkal foglalkozó
munkatársak önmagukhoz viszonyított teljesítménye a pilot előtti teljesítményükhöz
képest tíz százalékkal nőtt a 4 napos munkahét teszt időszakának bevezetése
után. A bevont kollégák körében végzett belső felmérés rámutatott arra, hogy a 4
napos pilot programban résztvevő munkatársak 92%-a érezte úgy, hogy munkája
mellett elegendő ideje jut a magánéletre és a pilot időszak végén 90%
válaszolta azt, hogy szívesen folytatná a 4 napos munkavégzést.
[+]
Az eredményeket látva a Magyar Telekom folytatja a 4 napos munkahét tesztelését, 2023. február 1-től további csapatok bevonásával, a résztvevő kollégák létszámának megduplázásával, valamint 6 hónapra tágítva a tesztelési periódust. A vállalat a második fázisban 36 órás munkahét keretében, változatlan bérezés és az eddigi hatékonyság fenntartása mellett folytatja a projektet, melyben vizsgálni fogja többek között a 4 napos munkahét hatását a toborzás-kiválasztásra, munkáltatói márkára, valamint elemezni fogják a tesztcsapatokon belüli fluktuáció alakulását és a betegszabadságok napjainak esetleges változását is.
A Telekom a PwC Magyarországgal közös országos reprezentatív kutatást 1 is indított a témában, hogy feltárja a munkaerőpiac szereplőinek véleményét a 4 napos munkahétre vonatkozóan. A kutatás során összesen több, mint 12 ezer embert részvételével zajlott, véleményüket kérve arról, hogy mit gondolnak a 4 napos munkahét bevezetéséről, és annak a mindennapi életükre gyakorolt várható hatásairól.
A felmérés eredményei alapján a válaszadók többsége (84%) szívesebben dolgozna heti négy napot a jelenlegi 5 napos munkahéttel szemben. Ezen belül a ‘4 nap, 8 óra, változatlan bér’ és a ‘4 nap, 9 óra, változatlan bér’ modell bizonyult a legszimpatikusabbnak, feltéve, hogy a munkavállalók bérét nem befolyásolja a munkaidő megváltoztatása. A kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy a munkavállalók preferenciáit eltérő élethelyzetek alakítják: a fiatalabbak akár 4 nap, 10 órában is hajlandóak lennének dolgozni (a 30 év alattiak 41%-a valamilyen mértékben elfogadhatónak tartja ezt az opciót) a jelenlegi 5 nap 8 óra helyett, ugyanakkor, ez a lehetőség nem mindenki számára elfogadható: a nyugdíjhoz közel állók többsége inkább elutasító, 50 év felett mindössze 13% tartja vállalhatónak azt, hogy ilyen modellben dolgozzon. A felmérés rávilágított arra, hogy a munkaidő csökkentését tekintve a munkavállalók többsége bizakodó, az így felszabaduló időt fizikai és mentális egészségükre, családra, barátokra, valamint feltöltődésre fordítanák.
1) az adatfelvétel 2022.08.03-09.07.
között zajlott, 17-70 éves korosztály megkérdezésével
