Korlátlan kíváncsiság -
kritikus médiahasználat

Szakértő

Timár Borbála
médiapedagógia szakértő, Televele Egyesület

Az álhírek elleni küzdelem leghatékonyabb módja: nekünk, felhasználóknak kell az online információ szűrését elvégeznünk, így válhatunk tudatos médiahasználókká.

Amit megosztunk, az igaz és fontos?

A közösségi média a szórakoztatás mellett lassan elsődleges hírforrásunkká is válik. Talán megdöbbentően hangzik, de a híroldalak látogatóinak akár 70%-a is a közösségi média felől érkezik - olyan linkre kattintottak, amellyel a hírfolyamukban találkoztak. A közösségi médiában a cikkek népszerűsége attól függ, hányan lájkolják vagy osztják meg, hiszen ami népszerű, az egyre több ember hírfolyamában jelenik meg. A híreket rangsoroló algoritmus nem vizsgálja sem azt, hogy a hír igaz-e, sem azt, hogy milyen minőségű a népszerű tartalom. Az álhírek kialakulásának, terjedésének a digitális média piaci környezete is kedvez: a tartalmat kínálók bevételei a kattintásokból származnak (hiszen így jut el az oldalon elhelyezett reklám minél több emberhez), így az oldal üzemeltetőinek érdemes minél különlegesebb, feltűnőbb, szenzációsabb, hihetetlenebb tartalmakat megosztani. Az erre a jelenségre épülő, félrevezető címekkel és érdektelen vagy nem aktuális tartalommal operáló honlapokat nevezik kattintásvadász (clickbait) oldalaknak.

A megoldás a felhasználónál van

Az álhírekkel szembeni leghatékonyabb védekezés a kritikai gondolkodás. Az álhírek célja a befogadó megtévesztése, „tisztességtelen” befolyásolása. A fogyasztó nagyobb valószínűséggel képes felismerni a megtévesztő szándékot, ha az érintett témáról rendelkezik ismeretekkel, és tudja, milyen kérdéseket tegyen fel, képes a kritikus gondolkodásra.
A kritikus gondolkodók bizonyítékokat várnak; nem fogadják el a legelső, egyértelműnek tűnő magyarázatot, és nem egyetlen, cáfolhatatlannak tűnő igazságot keresnek. Nagyon fontos, hogy a „kritikus” nem kritizálást jelent, hanem kíváncsiságot és bizalmat: a kritikus felhasználó tudja, milyen kérdéseket tegyen fel, és megbízik a saját ítéletében.

Hogyan szűrjük ki a hamis híreket?

Az online információ ellenőrzésével kapcsolatban van néhány egyszerű szempont, amelyek majdnem mindig érvényesek. Lássunk néhány szempontot, a könnyen megjegyezhető FILTER betűszóval rövidítve:

  • Forrás: Ki a cikk szerzője, szokott-e ilyen témákról írni? Hol jelent meg? Relevánsak-e a cikkben megszólaló szakértők, hivatkozik-e forrásokra, és azok megbízhatóak-e?
  • Időpont: Mikor jelent meg, mennyire aktuális?
  • Logika: Az egyik legfontosabb kérdés, hogy van-e bármilyen értelme annak, amiről a médiatartalom szól. A logikát kétféle szinten vizsgálhatjuk: a valósággal összefüggésben, és a szöveg belső logikáját, összefüggéseit is megfigyelhetjük. Ezért fontos az, hogy tájékozottak legyünk a világ híreivel kapcsolatban, rendszeresen tájékozódjunk megbízható forrásokból, és használjuk a józan eszünket.
  • Tényellenőrzés, fact checking: ez az a folyamat, amelynek során a cikkben megjelenő állításokat, tényeket, adatokat más források segítségével ellenőrizzük. Léteznek kifejezetten tényellenőrzésre szakosodott honlapok is.
  • Emóciók, (érzelmek): Milyen érzések kerítettek hatalmukba a cikk olvasásakor? Dühössé tett? Fellelkesített? Vágyakozást keltett? Nem lehet, hogy a cikk csak ezt akarta elérni?
  • Részrehajlás, torzítás: Biztos, hogy a cikk korrekt és teljes képet ad? Nem maradt ki információ? Felismerhető, hogy a szerzőt milyen (akár nem tudatos) elfogultságok mozgatják?

Hogyan ellenőrizzük az álhíreket a közösségi médiában?

A közösségi média oldalak – különösen a Facebook – az álhírek terjedésének melegágyai, hiszen maguk a felhasználók osztják meg azokat. Néhány egyszerű lépéssel azonban itt is ellenőrizhetjük a tartalom hitelességét, és tehetünk is a terjedés ellen.

  • A Facebook-oldalakon kis kék pipa jelzi, hogy az oldal hitelesített-e, valóban az a tulajdonosa, akinek állítja magát.
  • A Facebook információ gombja arra szolgál, hogy bővebb hátteret és információt nyújtson a hírfolyamban megjelenő közzétevőkről és hivatkozásokról, hogy az emberek önállóan eldönthessék, mit olvasnak el, miben bíznak meg, és mit osztanak meg. A megnyíló kártya a közzétevőről szóló Wikipédia-szócikk mellett a megosztással kapcsolatos információkat is tartalmaz.
  • Ha egy ismerősünk álhírt oszt meg, vagy egy csoportban ilyen tartalommal találkozunk, nyugodtan kommenteljünk, jelezzük ismerősünknek vagy a csoport tagjainak – egy, a hírt valóban cáfoló, megbízható másik forrás belinkelésével.
  • Az általunk hamis hírnek ítélt tartalmakat jelenthetjük a Facebooknak is; a bejegyzések jelentésénél szerepel az álhír, mint jelentési indok lehetőség is.

Ezt a cikket is – ahogy valamennyi, online megjelenő tartalmat – csak figyelmes olvasás után ossza meg!

A JÖVŐ VEZETÉKES HÁLÓZATÁT ÉPÍTJÜK!

Országszerte elhozzuk az extragyors, megbízható otthoni internetet és a televíziózás új korszakát. Adj értelmet a korlátlanságnak a Tettek Hálózatán!

SEBESSÉG ÉS MINŐSÉG 4G HÁLÓZATON IS!

A 4G hálózaton nem csak a le- és feltöltési sebesség extragyors, de a hanghívások minősége is sokkal jobb!

  • Telefonálás 4G hálózaton

    4G hálózaton tudsz igazán jó minőségű hanghívásokat lebonyolítani, mobilinternet adatforgalom felhasználása nélkül.

    4G hívások előnyei
  • Már 98%-os a 4G lefedettségünk

    Nézd meg interaktív lefedettségi térképünkön, hogy elérhető-e nálad a 4G!

    4G térkép
  • Mennyi internetre lehet szükséged?

    Megmutatjuk, hogy mennyi netre lehet szükséged a legfontosabb online alkalmazások használatához, böngészéshez, e-mailezéshez.

    Részletek

5G sebesség elsőként Magyarországon!

Hazánkban elsőként indítottuk el az 5G rendszer tesztelését, amely számos új megoldást hoz majd az ipar, a közlekedés, az egészségügy, az oktatás és az élet szinte minden területén. Tudj meg még többet az új technológiáról!

Ismerd meg az 5G-t!
5G sebesség       elsőként Magyarországon