Mi kell a jó
internethez?

Megmutatjuk, mitől lesz kiváló az üzleti vezetékes net élmény és egyben szeretnénk néhány hasznos tudnivalóval, tanáccsal is segíteni, hogy a legtöbbet hozhasd ki a netezésből!

01.
Milyen a jó hálózat?

 

A hálózat típusa nagymértékben meghatározza az elérhető sebességeket és így a választható díjcsomagok körét.
De mihez is kell a nagy sebesség?
Bővebben

Elérhető már nálad?

Folyamatosan fejlesztjük gigaerős üzleti vezetékes internet hálózatunkat! Add meg a telephely címedet, és megmondjuk, nálad ott van-e már!

02.
Milyen a jó Wi-Fi?

 

A Wi-Fi nem egyenlő a vezetékes internettel!
Tudj meg többet arról, hogy mi a különbség a vezetékes internet és a Wi-Fi hálózat között vagy arról, hogy mik azok a szempontok, tényezők, amik befolyásolják a Wi-Fi jelerősségét! Ismerd meg, melyik felel meg a használati szokásaidnak, igényeidnek!
Bővebben

Neked van már?

A Telekom az internet csomag részeként alapból biztosít számodra Wi-Fi routert az előfizetés teljes időtartamára. Hogy lehet még jobb a Wi-Fi-d? Kapcsold be telephelyed - Telekom Üzleti Okoswifi Rendszerrel!

03.
Milyen az ideális
internet használat?

 

Az internet sebességét és stabilitását még néhány olyan tényező is befolyásolhatja, amire használat során nem árt odafigyelni ahhoz, hogy jó legyen a net.
Bővebben

INTERNETEZÉSI KISOKOS

1. Mi az a sávszélesség és mit jelent a le- és feltöltési sebesség?

A sávszélesség az adott idő alatt elküldhető vagy fogadható adatok maximális mennyisége. Vagyis megmutatja, hogy egy másodperc alatt mekkora adatmennyiség vihető át. Egy hálózat esetében két tényezője van: a letöltési és a feltöltési sebesség. Ez gyakran eltérő.

Az internet-csatlakozásod sebességét megmérheted a szelessav.net oldalon, ami csak hozzávetőleges eredményt ad a pillanatnyi állapot alapján, amit számos körülmény (pl. a mérésre használt eszköz) befolyásolhat. A mérés eredményét Mbit/s vagy kbit/s egységben kapjuk.


Kérjük, a méréshez vedd figyelembe a következő tanácsokat:
A mérés idejére minden más forgalmat állíts le a hálózatodon (TV, tablet, laptop stb.) és mérj a Telekom mérőszerverén.
A méréshez lehetőleg asztali számítógépet vagy laptopot használj, a sárga színű UTP kábellel összekötve, amit a Telekomos eszköz mellé adtunk. Ha a mérés után javulás tapasztalható, akkor valószínűleg túl volt terhelve a hálózatod.
Ha WiFi-n keresztül mérsz, akkor a mérés időtartama alatt lehetőleg minél közelebb (1m-en belül) tartózkodj a WiFi routeredhez. Ha itt gyors sebességet mérsz, próbálkozz másik méréssel közeledve addig a pontig/szobáig, ahol a problémát tapasztaltad. Ha menet közben megjavul, akkor valószínűleg túl volt terhelve a WiFi hálózatod.
Végezz ellenőrző méréseket is!

2. Mi a maximális sebesség?

Maximális sebességnek nevezzük az adott előfizetéssel az előfizetői hozzáférési ponton elérhető legmagasabb adatátviteli sebességet, melyet a felhasználó a szolgáltatás igénybevétele során megtapasztalhat. Ez általában az alkalmazott technológia vagy a hálózati infrastruktúra által meghatározott felső korlát, amely ideális feltételek esetén érhető csak el pl. a hálózat kevésbé leterhelt állapotában.

3. Mi a minimális sebesség?

A minimális sebesség a szolgáltató által az adott előfizetői hozzáférési ponton biztosított legalacsonyabb le-és feltöltési sebesség, amely minden esetben az előfizető rendelkezésére áll. A minimális sebességet a szolgáltatónak még a legkedvezőtlenebb feltételek között, a legnagyobb forgalmi terheltség esetén is biztosítania kell.

4. Mi a különbség az egyes sebességértékek között?

Az általad tapasztalt sebesség rendszerint a minimális és maximális sebesség közé esik, legtöbbször elérve, vagy meghaladva a rendes körülmények között elérhető sebességet. A tapasztalt sebesség mértéke függ az adott időben fennálló netforgalomtól, az eszközödön futó online alkalmazásoktól, valamint külső és helyi körülmények is döntően befolyásolhatják:

Külső körülmények lehetnek például
a szolgáltató hálózatának műszaki jellemzői és állapota (pl. esetleges kábelhibák, szerverek működése, stb.), és az adott hálózati szakaszt egy időben használó előfizetők száma;
a letöltendő internetes tartalmat biztosító tárhely kiszolgálási képessége, és az arra egy időben csatlakozó felhasználók száma. Egy külföldi vagy népszerű website adott esetben lassabb lehet, mint egy kevésbé látogatott. A külföldi oldalak betöltési sebességét a nemzetközi irányok terheltsége is befolyásolja.

Helyi körülmények lehetnek például
a telephely hálózat kialakítása és beállításai;
több eszköz egyidejű csatlakozása a hálózathoz (ekkor a szolgáltató által biztosított sebesség – beállításoktól függően – az eszközök igényeihez mérten oszlik szét)
az hálózatot használó számítógépen futó alkalmazások, illetve egyéb hálózati forgalom;
a hálózatra csatlakozó eszközök műszaki lehetőségei
vezeték nélküli hálózatok esetén az alkalmazott Wi-Fi technológia. Nem mindegy, hogy közelről, vagy távolabbról, falakon, ajtókon át csatlakozol a Wi-Fi-re. Ilyen helyeken csökken a net sebessége.

5. Milyen típusai vannak az üzleti vezetékes internetnek?

A leggyakoribb vezetékes szélessávú internet technológiák Magyarországon:

Az ADSL/VDSL technológia a régebbi telefonhálózat rézkábelein keresztül biztosítja az internet-elérést, amelynek sebessége erősen limitált.
A kábeltévé hálózatok koax kábelein keresztül stabil szélessávú szolgáltatást érhetsz el.
Az optikai elérés biztosítja a legnagyobb sávszélességet. A maximális letöltési sebesség elérheti a 2 Gbit/s-ot, a maximális feltöltési sebesség pedig meghaladhatja az 1 Gbit/s-os értéket.

6. Hogyan működik a hálózat?

Az üzleti vezetékes előfizetéseknél általában háromféle eszközt használunk. A modem (kábel/xDSL/optikai), a router és a hálózatra csatlakoztatott felhasználói eszközök (pl. számítógép, notebook, okostévé, okostelefon). A modem biztosítja a szükséges jelátalakítást a belső hálózat és a szolgáltatói hálózat között. A vezetékes hálózatokban gyakran alkalmaznak olyan kombinált eszközöket (home gateway), amelyek egy dobozon belül tartalmazzák a modemet, a routert és a több eszköz csatlakozását lehetővé tévő adatátviteli kapcsolót (switchet) és a Wi-Fi routert. Ez a kompakt, többfunkciós eszköz önmagában képes kiszolgálni egy helyi hálózatot.

7. Késleltetés, mit jelent?

Miután egy adatcsomag elküldésre került, a számítógép visszaigazolást vár attól a géptől, amelyikre az adat küldve lett, ezt az időszakot nevezzük késleltetésnek (angol szóval latency). A túl nagy késleltetés problémákat okozhat egyes szolgáltatások igénybevétele során, például, ha élő beszélgetést szeretnénk folytatni az interneten, vagy online játékot szeretnénk játszani.

8. Wi-Fi-s fogalomtár

SSID: Az SSID a Wi-Fi hálózat neve, ami lehet az eszköz által meghatározott, de Te is beállíthatod.

Frekvencia: A Wi-Fi rádiójelei szabvány szerint meghatározott frekvencia-tartományokban leggyakrabban a 2,4 és az 5 GHz-en terjednek. A 2,4 GHz-es tartomány rendkívül telített, az 5 GHz-es stabil és akár kétszer olyan gyors is lehet. A mai routerek többsége mindkét tartományt képes kezelni. 2,4 Ghz-en nagyobb lefedettség érhető el alacsonyabb sebesség mellett, míg 5 GHz-en kisebb lefedettség, de nagyobb sebességgel.

Titkosítás: Ha egy Wi-Fi hálózatra csatlakozni szeretnél, általában meg kell adnod egy jelszót. A Wi-Fi technológiák kódolva továbbítják az adatokat az eszközök között. Erre amiatt van szükség, mert egyébként rendkívül egyszerű lenne a hálózaton sugárzott adatokat “elfogni” és értelmezni. Az évek alatt több titkosítási megoldást alkalmaztak:

WPA3: a jelenleg használt legbiztonságosabb titkosítási technológia a Wi-Fi eszközökhöz
WPA2: sok jelenlegi készülékben elérhető, biztonságos titkosítási technológia
WPA: a WPA2 elődje, átmeneti megoldásként szolgált
WEP: elavult titkosítási forma, a régi eszközök gyakran csak ezt támogatják. Ma már nem használjuk, mivel sebezhető, könnyen feltörhető, a legtöbb eszközben nincs is engedélyezve.

WPS: A WPS egy megoldás, amely segítségével a felhasználók egyszerűbben csatlakoztathatják készülékeit a hálózathoz, gyakran egyszerűen egy gomb lenyomásával.