Budapest, 2020. február 18. 16:00

A Magyar Telekom ma közzétette 2019. negyedik negyedévre és egész évre vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit.

Főbb eredmények:

Az összbevétel éves összehasonlításban 4,1%-kal, 182,3 milliárd forintra nőtt 2019 negyedik negyedévében, a magyarországi RI/IT bevételek ismételt növekedésének, valamint a mobil adatbevételek mindkét országban jelentkező emelkedésének következtében. Az összes bevétel 2019 egészét tekintve 2018-hoz képest 1,5%-kal, 666,7 milliárdra nőtt, mivel a szolgáltatási bevételek és a készülékértékesítési bevételek növekedése ellensúlyozta az RI/IT bevételek csökkenését.

• A mobil bevételek éves összehasonlításban 3,3%-kal emelkedtek, 94,5 milliárd forintot tettek ki 2019 negyedik negyedévében, míg 354,4 milliárd forintot 2019 egész évben, mivel a mindkét országban tapasztalható árnyomás hatását ellensúlyozták a bővülő ügyfélbázis és a szerződéses ügyfelek arányának növekedése miatti pozitív hatások.
• A vezetékes bevételek 2019 negyedik negyedévében éves összehasonlításban 1,8%-kal 55,0 milliárd forintra, 2019 éves szinten pedig 2,8%-kal 212,7 milliárd forintra nőttek. E növekedés hátterében a TV- és a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatási bevételek emelkedése áll.
• A rendszerintegrációs (RI) és IT bevételek 2019 negyedik negyedévében 10,9%-kal, 32,8 milliárd forintra nőttek éves összehasonlításban, a mindkét országban jelentkező növekedés miatt, ami a közszféra számára teljesített, a korábbi időszakokban alacsonyabban alakult tender volumenek szezonalitását tükrözi. Az RI/IT bevételek a 2019. év tekintetében, éves összehasonlításban, 6,9%-kal 99,6 milliárd forintra mérséklődtek, az alacsonyabb magyarországi projekt volumenek hatására. A csökkenés mögött főleg a közszféra felé irányuló hardver és szoftver értékesítés - köztük egy jelentősebb PC megoldás szállítási projekt - hiánya állt. Ezt nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni az Észak-Macedóniában tapasztalt növekedés, ahol a közszférának szállított projektek iránti igény ismételt bővülése, különösen az egyedi igényekre szabott megoldási projektek javították az RI/IT bevételek szintjét.

A közvetlen költségek éves összehasonlításban 7,3%-kal, 88,3 milliárd forintra nőttek 2019 negyedik negyedévében, a mindkét országban magasabb eszközköltségek és RI/IT-hez kapcsolódó ráfordítások, valamint a megnövekedett magyarországi TV tartalom díjak következtében. A teljes 2019. év tekintetében a közvetlen költségek 1,9%-kal nőttek, mivel Magyarországon a magasabb eszközköltségek és TV tartalmi díjak ellensúlyozták az RI/IT díjak csökkenését, míg Észak-Macedóniában az RI/IT ráfordítások növekedtek.

• Az összekapcsolási díjak 1,2%-kal 5,3 milliárd forintra emelkedtek éves összehasonlításban 2019 negyedik negyedévében, mivel a mobilszolgáltatók felé irányuló magasabb kifizetéseket (ami a magasabb hálózaton kívüli mobilforgalmat tükrözi) részben ellensúlyozták a mindkét országban alacsonyabb vezetékes szolgáltatók felé irányuló kifizetések.
• Az RI/IT szolgáltatással kapcsolatos költségek éves összevetésben 16,6%-kal 23,6 milliárd forintra emelkedtek 2019 negyedik negyedévében a mindkét országban magasabb projekt volumenek hatására. A teljes 2019. év tekintetében az RI/IT költségek 5,0%-kal csökkentek, ami a magyarországi bevételcsökkenést tükrözi.
• A követelések értékvesztése éves összehasonlításban 11,8%-kal 3,1 milliárd forintra javult 2019 negyedik negyedévében. A javulás a magyarországi magasabb faktorálási eredmények és a követelések előnyösebb korosításának együttes eredménye, amit részben ellensúlyozott a magyarországi, 2018. negyedik negyedéves követelések értékvesztését pozitívan befolyásoló egyszeri tételek hiánya, valamint a magasabb egyszeri költségszint Észak-Macedóniában.
• A távközlési adó éves összehasonlításban 4,6%-kal 6,0 milliárd forintra csökkent 2019 negyedik negyedévében, mivel a lakossági vezetékes hangalapú forgalom, illetve az üzleti ügyfelek körében tapasztalt általános hangalapú forgalom csökkenés ellensúlyozta a megemelkedett lakossági mobilforgalmat Magyarországon.
• Az egyéb közvetlen költségek éves összehasonlításban 7,1%-kal, 50,2 milliárd forintra nőttek 2019 negyedik negyedévében, ami a magyarországi készülékértékesítési költségek, TV tartalom díjak és roaming kifizetések növekedését, valamint az észak-macedóniai készülékértékesítési költségek magasabb szintjét tükrözi.

A bruttó fedezet éves összehasonlításban 1,3%-kal 94,1 milliárd forintra nőtt 2019 negyedik negyedévében, illetve 1,1%-kal 374,2 milliárd forintra a 2019-es teljes év tekintetében. Ez nagyrészt a távközlési szolgáltatások javuló teljesítményének köszönhető, amit részben ellensúlyozott az RI/IT szolgáltatások profit hozzájárulásának csökkenése.

A közvetett költségek éves összehasonlításban 2019 negyedik negyedévében 21,1%-kal, 36,4 milliárd forintra javultak, míg a teljes év tekintetében 13,5%-kal 153,7 milliárd forintra. Az IFRS 16 bevezetésének hatása nélkül a közvetett költségek 10,0%-kal, 41,6 milliárd forintra csökkentek 2019 negyedik negyedévében, a teljes 2019. év tekintetében pedig 2,5%-kal, 173,2 milliárd forintra javultak.

• A személyi jellegű ráfordítások éves összehasonlításban 14,2%-kal 19,8 milliárd forintra csökkentek 2019 negyedik negyedévében a Magyarországon és Észak-Macedóniában egyaránt alacsonyabb dolgozói létszám, valamint az előző évhez képest alacsonyabb prémium kifizetések együttes hatásaként, melyek bőven ellensúlyozták a magyarországi béremelések hatását.
• Az egyéb működési költségek éves összehasonlításban 9,2 milliárd forinttal, 20,2 milliárd forintra mérséklődtek 2019 negyedik negyedévében, ami az IFRS 16 bevezetésének hatását, valamint a marketing-, HR-, anyag- és karbantartási költségekben elért megtakarításokat tükrözi.
• Az egyéb működési bevételek 2019 negyedik negyedévében éves összehasonlításban 2,7 milliárd forinttal 3,5 milliárd forintra csökkentek, elsősorban az alacsonyabb magyarországi ingatlanértékesítésből származó bevételek miatt.

Az EBITDA éves összehasonlításban 23,4%-kal, 57,6 milliárd forintra nőtt 2019 negyedik negyedévében, a teljes 2019-es év tekintetében pedig 14,6%-kal 220,6 milliárd forintra. Az IFRS 16 bevezetésének hatása nélkül az EBITDA éves összehasonlításban 12,4%-kal volt magasabb 2019 negyedik negyedévében, a teljes évet tekintve pedig 4,4%-kal javult.

Az értékcsökkenési és amortizációs költségek éves összehasonlításban 7,9 milliárd forinttal, 37,7 milliárd forintra nőttek 2019 negyedik negyedévében; amiből 4,8 milliárd forint az IFRS 16 bevezetésének hatása. A további növekedés bizonyos, a magyarországi rézhálózati kiváltási programban érintett rézhálózati elemek hasznos élettartamának rövidülésével kapcsolatos, míg Észak-Macedóniában az emelkedést számos eszköz hasznos élettartamának változtatása okozta.

Az adózott eredmény éves összehasonlításban a 2018 negyedik negyedévi 7,7 milliárd forintról 13,0 milliárd forintra nőtt 2019 negyedik negyedévében, ami a működési költségek és az eredmény javulásának köszönhető. Az adózott eredmény a 2019-es teljes év tekintetében, éves összehasonlításban 4,2%-kal 44,5 milliárd forintra csökkent az IFRS 16 bevezetésének kedvezőtlen hatása miatt, melyhez hozzáadódtak a magasabb értékcsökkenési és amortizációs költségek, együttesen ellensúlyozva a működési eredmények alapvető javulását.

•  A nettó pénzügyi eredmény éves összehasonlításban 2,1 milliárd forinttal 3,1 milliárd forintra csökkentek 2019 negyedik negyedévében, az IFRS 16 bevezetésének hatása ellenére. Az emelkedés a kamatköltségek csökkenésének (alacsonyabb adósságállomány és alacsonyabb kamatszint) és a szállítói kötelezettségekkel és származékos eszközökkel kapcsolatos, a forint euróhoz képesti erősödéséből származó árfolyamnyereségnek köszönhető. A teljes év tekintetében, a nettó pénzügyi ráfordítások a 2018-as 17,8 milliárd forintról 24,1 milliárdra nőttek (ami az IFRS 16 bevezetésének hatását tükrözi), míg az alacsonyabb adósságszint alacsonyabb kapcsolódó kamatköltségeket eredményezett.
•  A nyereségadó éves összehasonlításban, az adózás előtti eredmény növekedése ellenére, 12,6%-kal 3,8 milliárd forintra csökkent 2019 negyedik negyedévében, amit az adóráfordításoknak az év során egyenletesebb eloszlása okozott. A teljes 2019-es év tekintetében, a nyereségadó 9,8%-kal 14,6 milliárd forintra nőtt. Bár az adózás előtti eredmény enyhén csökkent, a magasabb helyi iparűzési adó, a forrásadó bizonyos mértékű emelkedése, valamint a leányvállalatokkal kapcsolatos, magasabb halasztott adóráfordítások (azaz az adóveszteség jelentős csökkenése és a fejlesztési céltartalékok kezelésének változása) magasabb nyereségadót eredményeztek.

A nem irányító részesedésekre jutó eredmény a 2018 negyedik negyedévi 0,2 milliárd forintról 0,1 milliárd forintra csökkent 2019 negyedik negyedévében, amit a magasabb értékcsökkenési és amortizációs költségek EBITDA javulását ellensúlyozó hatása miatti alacsonyabb észak-macedóniai eredmény okozott. 2019-ben, a teljes év tekintetében a nem irányító részesedésekre jutó eredmény 7,2% százalékkal 3,4 milliárd forintra nőtt, ami az észak-macedóniai leányvállaltnál az időszak során jelentkező magasabb eredményt tükrözi.

Csökkent a szabad cash flow, ami mögött a 2100 MHz-es frekvenciaengedély hosszabbítás díja, az ingatlanértékesítésből származó bevételek alacsonyabb volumene és a működő tőke kedvezőtlen változásai állnak.