Az internetes szolgáltatások (pl. vásárlás, bankolás) elterjedésével nagyon fontos szerep jut az IT biztonság kérdésének. A világhálón – megfelelő védelem nélkül – rengeteg veszély leselkedik a felhasználókra, ezért a támadásoknak védelmi programok telepítésével és védelmi eszközök alkalmazásával ajánlatos elejét venni. Kutatásunk célja a magyar IT biztonsági helyzet felmérése volt mind keresleti, mind kínálati oldalról.

A két oldalt két különböző módszertannal vizsgáltuk. A kínálati oldalon a biztonsági megoldások piacának áttekintéséhez három terület (biztonsági eszközök szállítói, vírusvédelmi programok szállítói, illetve biztonsági megoldás szállítók) részletes vizsgálatát végeztük, az alapinformációkat a kínálati oldal szereplőitől szereztük be személyes interjúk (területenként 2-4 db), és/vagy kis (fókusz) csoportos beszélgetések révén.

A keresleti oldal vizsgálata során online kérdőívben rákérdeztünk az internet használati szokásokra, a biztonsági tudatosságra és a szoftverellátottságra, kétféle megközelítést alkalmazva:- egyrészt panelek segítségével egy hosszabb (kb. 10-15 perces) online kérdőív lekérdezése,- másrészt egy rövidebb kérdőív lekérdezése internetes oldalakon keresztül, ebben az esetben nyitott válaszadással, és egy biztonsági helyzetet vizsgáló program használatával.

A hosszabb kérdőív esetében mintegy 1000 darab beérkező választ értékeltünk, amely jól reprezentálja a magyar lakosság informatikában jártas szegmensét. 

A rövidebb kérdőív a hosszabb kérdőív egyeztetett kulcskérdéseit vizsgálta a demográfiai megfelelőségek mellett. A kérdőív lekérdezése után – ha a felhasználó hozzájárult – egy diagnosztikai programmal megvizsgáltuk a számítógépét, hogy felmérjük, milyen védelmi megoldásokkal rendelkezik, tényadatokkal segítve így a magyar IT biztonsági helyzet feltérképezését.  

A kutatás eredményeit a vizsgált két területre bontva (kínálat, kereslet) tanulmányban rögzítettük. A lakossági attitűdök vizsgálatának összevetése lehetőséget biztosít az eredmények minél szélesebb körű adaptálására. A felmérés eredményei alapul szolgálhatnak új termékek kifejlesztéséhez, valamint meglévő termékekre épülő kiegészítő szolgáltatások fejlesztéséhez.